User Miért tanácsos egy cégnek adószakértőhöz fordulnia?

Adószakértő

Egy cég számára több okból is előnyös adószakértőhöz fordulni. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú okot sorolok fel:

  1. Szabályozások ismerete: Az adószakértők naprakészek az adótörvények és szabályozások terén, így segíthetnek a vállalatoknak abban, hogy megfeleljenek a helyi, állami és nemzetközi adókövetelményeknek.
  2. Pénzügyi hatékonyság: Az adószakértők képesek optimalizálni a cég adóterheit a legális kereteken belül, kihasználva az összes rendelkezésre álló adókedvezményt és -mentességet. Ezáltal segíthetnek csökkenteni a cég adóteherét.
  3. Kockázatkezelés: Az adószakértő képes felmérni és kezelni az adózási kockázatokat, így a cég elkerülheti az adóbírságokat és egyéb jogi következményeket.
  4. Időmegtakarítás: Az adóügyek bonyolultsága és időigényessége miatt az adószakértők átvállalhatják ezt a terhet a cégvezetők és más alkalmazottak helyett, lehetővé téve számukra, hogy üzleti tevékenységükre koncentráljanak.
  5. Stratégiai tervezés: Az adószakértők segítségével a cégek jobban tudnak tervezni a jövőre nézve, például az adóstruktúra optimalizálásával, ami hosszú távon előnyös lehet a cég növekedése és pénzügyi stabilitása szempontjából.
  6. Változások kezelése: A gazdasági és jogi környezet gyakori változása esetén az adószakértők segíthetnek a cégeknek gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni az új kihívásokhoz.

Az adószakértők igénybevétele tehát nemcsak azért fontos, mert segítenek a törvényi előírásoknak való megfelelésben, hanem mert hozzáadott értéket képviselnek a vállalatok számára a pénzügyi és stratégiai döntéshozatali folyamatokban is.

Miért változnak az adótörvények?

Az adótörvények változásának több oka is lehet, amelyek jellemzően összetett gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai tényezőkön alapulnak. Íme néhány fő ok, ami miatt az adótörvények időről időre módosulhatnak:

  1. Gazdasági helyzet: Gazdasági növekedés vagy recesszió esetén a kormányok módosíthatják az adótörvényeket annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdasági aktivitást, támogassák a munkahelyteremtést, vagy növeljék a bevételt a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
  2. Technológiai fejlődés: Az új technológiák, mint például a digitális gazdaság felemelkedése, új kihívásokat jelentenek az adózás terén. Az adótörvényeket gyakran frissítik, hogy kezelni tudják az új üzleti modelleket és a technológiai fejlődést.
  3. Társadalmi és demográfiai változások: A társadalom elöregedése, a munkaerőpiaci változások, vagy az oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés kérdései is indokolhatják az adópolitikai változásokat.
  4. Politikai döntéshozatal: Különböző politikai pártok és kormányok eltérő gazdaságpolitikai nézeteket képviselnek, amelyek tükröződhetnek az adótörvényekben is. Új kormányzatok hatalomra jutása gyakran adóreformokat von maga után.
  5. Nemzetközi nyomás és együttműködés: Globális szintű adózási egyezmények és együttműködések, mint például az OECD által koordinált erőfeszítések a multinacionális vállalatok adóelkerülésének kezelésére, szintén hozzájárulnak az adótörvények változásaihoz.
  6. Jogi és etikai megfontolások: Az adócsalások, adóelkerülés és más tisztességtelen adózási gyakorlatok elleni küzdelem érdekében a kormányok folyamatosan frissítik az adótörvényeket, hogy biztosítsák a törvényes és etikus adófizetést.

Ezek a tényezők együttesen határozzák meg, hogy mikor és hogyan változnak az adótörvények, amelyek célja gyakran a gazdaság stabilizálása, a társadalmi igazságosság előmozdítása és az államháztartás egyensúlyának megőrzése.

Ki is az a büntető ügyvéd és milyen feladatai vannak?

Bűntető ügyvéd
Bűntető ügyvéd

Büntetőjogi ügyvéd

Büntetőjogi ügyvéd

Ügyvédről már mindannyian hallottunk, többségünk az általuk ellátott feladatkörökkel is tisztában van, de mit is takar pontosan a büntetőjogi ügyvéd meghatározás?

Büntető ügyvéd alatt azt a személyt értjük, aki:
– a büntetőeljárási szabályok szerint megismerheti a védencére vonatkozó iratokat,
– korlátozás nélkül érintkezhet a letartóztatásban levő gyanúsítottal,
– észrevételeket és indítványokat tehet védence érdekében,
– már a nyomozás során felhívhatja a figyelmet az eljáró hatóság esetleges mulasztására,
– szorgalmazhatja a védencét mentő, a büntetőjogi felelősséget enyhítő bizonyítékok beszerzését, bizonyítási eljárások lefolytatását,
– segít védencének eligazodni a változó, esetenként – akár a büntetőjogászok által is különbözőképpen értékelt – nem egyértelmű büntető anyagi-és eljárásjogi jogszabályokban.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a büntetőügyben védőként eljáró ügyvéd feladata, hogy a nyomozóhatóság erőfölényét ellensúlyozva segítse védencét az adott ügyben a legmegfelelőbb védekezési taktika kiválasztásában és felépítésében, valamint hogy úgy segítse elő védence büntetőeljárási jogainak érvényesülését, hogy az adott büntetőeljárás a számára legkedvezőbb végeredménnyel záruljon.

Miben tudnak Önnek segítséget nyújtani ügyvédi irodánk büntető ügyvédei?

Egy büntetőeljárás többnyire derült égből villámcsapás-jelleggel, nagyon váratlanul éri az ügyfelet, és amíg az eljáró hatóság (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ügyészség) ebből a szempontból helyzeti előnyben van, hiszen az ügyfelet érintő eljárási cselekményt (házkutatás, kihallgatás, őrizetbe vétel) előre tudja tervezni, addig a bűnüldöző hatóság adott eljárási cselekménye általában felkészületlenül éri az ügyfelet. Az első kihallgatás nemcsak lélektanilag, hanem nyomozás-taktikailag is igen meghatározó része a folyamatnak, mivel az itt tett vallomás – mint bármi más, amit a nyomozás során a nyomozóhatóság bizonyítékként összegyűjt – ugyanúgy felhasználható bizonyítékként (akár az ügyfél ellen is!). Éppen ezért kiemelten fontos, hogy már az első kihallgatáson olyan személy legyen jelen az Ön védelmében, aki az Ön érdekét képviseli. Ez a személy az Ön meghatalmazott védőügyvédje, aki hideg fejjel segíti Önt már az első kihallgatás során is, hiszen jól ismeri az utóbbi időkben gyorsan változó büntető jogszabályokat és a nyomozóhatóság szakmai fogásait is.

Mikor tarthatnak házkutatást valakinél?

A házkutatás, amely magánlakás vagy egyéb helyiség átvizsgálását jelenti a rendőrség vagy más jogi szervek által, szigorú szabályokhoz kötött. Ezek a szabályok országról országra változhatnak, de alapvetően az alábbi feltételek mellett tarthatnak házkutatást:

  1. Bírósági határozat: Általában a házkutatáshoz bíró vagy ügyész által kiadott házkutatási parancs szükséges, amely részletezi a kutatás indokát és helyszínét. Ez a parancs bizonyítékul szolgál arra, hogy a hatóságoknak jogos okuk van a kutatásra, és hogy az nem sérti az alapvető jogokat.
  2. Sürgős esetek: Bizonyos helyzetekben, ha a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye áll fenn, vagy ha azonnali beavatkozás szükséges valakinek az életének vagy testi épségének védelme érdekében, a rendőrség sürgősségi alapon végezhet házkutatást anélkül, hogy előzetes bírósági engedélyt szerezne.
  3. Önkéntes beleegyezés: Ha a lakás tulajdonosa vagy bérbevevője önként beleegyezik a házkutatásba, akkor az hatóságok végezhetik azt anélkül, hogy bírósági parancsra lenne szükség.
  4. Speciális körülmények: Egyes esetekben speciális törvények engedélyezhetik a házkutatást anélkül, hogy bírósági parancsra lenne szükség, például terrorizmus vagy nemzetbiztonsági kockázatok esetén.

A házkutatás végrehajtása során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság elveit, beleértve az arányosságot és a szükségességet, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a kutatás ne sértse a személyes méltóságot és a magánélethez való jogot.

A költségvetési csalás

  1. január 01. napján új névvel, „fogalommal”, de szinte azonos tényállással került a BTK-ba. Ugyanakkor, mint tényállás több másikat magába vonta össze:

egyrészt: /bevételi oldalon/

  • adócsalás,
  • jövedéki visszaélés,
  • csempészet,
  • áfacsalás,
  • egyéb költségvetésre elkövetett csalás.

Továbbá /kiadási oldalon/: 

  • jogosulatlan gazdasági előnyök,
  • EK pénzügyi érdekek megsértése, a költségvetés sérelmére elkövetve.

A szóban forgó költségvetési csalás elhatárolási, illetve minősítési feladatai megváltoztak.

3 alapvető alább körülírt magatartás bekövetkezése esetén valósítják meg a költségvetési csalás tényállását

Csoportosítások

Magatartási formák alapesetei a Btk. 396. § (1)–(5) bekezdéseihez sorolt általános meghatározások, Btk. 396. § (6) – a jövedéki termékkel kapcsolatban elkövetett, Btk. 396. § (7) a költségvetési pénzeszközök sérelmére.

Elkövetett bűncselekmények a költségvetés sérelmével

I.

1., Tévedésbe ejtés: aki valóságként tünteti fel a valótlanságot, azzal, hogy a sértetti tudat téves képzetet alakít ki.

2., Tévedésben tartás, az elkövetőtől teljesen függetlenül kialakult téves tudati képzetet nem javítja ki, vagy ráadásul megerősíti. /passzív magatartási forma a megtévedt tudat eloszlatásának az elmulasztása, lásd pl.: jogi kötelezettség/.

3., Valótlan tartalmú nyilatkozat tétele; 

4., Valós tény elhallgatása;

III. Jogosulatlan igénybevétel költségvetéssel összefüggésbenIII. Eltérő felhasználása a jóváhagyott célnak, a költségvetésből származó pénzeszközöket igénybe véve

  1. Jövedékre költségvetési csalás elkövetése
  2. Az elnyert költségvetési pénzeszköz felhasználása során kötelezettség megszegése

Elkövetési értékhatárok

  • Kisebb a vagyoni hátrány 50.001,-Ft – és 500.000,-Ft között van, 
  • nagyobb vagyoni hátrány 500.001 és 5.000.000,-Ft között van, 
  • jelentős vagyoni hátrány 5.000.001 és 50.000.000,-Ft között van, 
  • különösen nagy vagyoni hátrány ötven50.000.001.-Ft és 500.000.000,-Ft között van, 
  • különösen jelentős vagyoni hátrány 500.000.001,-Ft felett van.

Az alapesetek tekintetében azokat megvizsgálva megállapítások

A törvényben meghatározott minősítő körülményeket és minősítéseket elemezve az alábbiakkal tudnám azt kiegészíteni.

A fent leírt 1. és 2. esetekben összefoglalt a bűncselekményről beszélhetünk, ha a vagyonban okozott hátrányok több költségvetésben érintettek. Egy költségvetési érintettség esetében természetes egység állapítható meg, azzal, ha az elkövetési magatartásból egy bűncselekmény értékelhető.

Bizonyíthatóság

  • tanúvallomás
  • okirati bizonyítás
  • szakértői bizonyítás / jelentényállásban kiemelkedő fontosságú is lehet a felhasznált pénzeszközök jogosságának és értékének a meghatározása tekintetében/
  • és minden más törvényben megengedett bizonyítási forma.

A költségvetési csalás következményei

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha:

  • a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okozna
  • a meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el,

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha:

  • a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okozna, 
  • a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el, 

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet ha:

  • a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozna, 
  • a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el.

Továbbiakra a BTK 396. § (6) (7) bekezdések az irányadóak.

Végül, de nem utolsó sorban egy kedvezőnek mondható könnyítés a jogalkotók részéről, más elkövetési magatartásokkal szemben, ha az állam /költségvetés/ nem szenved el kárt.

„Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki egyéb meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti”

Fontos, hogy az ügyészséggel együttműködve egyezség keretében, még a büntető eljárás nyomozati szakaszában, a vádemelés előtt megtörténjen a visszafizetés. Ilyen esetekben, legtöbbször a gyanúsításban szereplő teljes összeg megtérítése mellett a teljes beismerő vallomást is elvárják.

Az 5%-os adómérték alá eső lakóingatlan-értékesítés szabályai

Az általános forgalmi adóról szóló törvényalapján 5%-os adómérték alá tartozik az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy már kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az Áfa törvény meghatározása alapján az 5%-os adómérték szabályszerű alkalmazásához az értékesített ingatlannak az alábbi feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

– új ingatlannak kell minősülnie,

– lakóingatlannak kell minősülnie,

– a lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie.

A kedvezményes Áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a tényleges használat, hasznosítás mikéntje a perdöntő, hanem az, hogy az épület adott fizikai állapotánál fogva alkalmas-e ilyen (tudniillik: lakás) funkció, rendeltetés betöltésére vagy nem. Adott esetben egy beltéri medence, vagy szauna is a lakás célját szolgálhatja, hiszen nem ellentétes a rendeltetésszerű használattal.

Mikor lesz az építőipari szolgáltatás termékértékesítés, amelyre az 5%-os adókulcs alkalmazandó?

A hatósági álláspont szerint akkor beszélünk termékértékesítésről az építőipari szolgáltatás esetében, ha legalább szerkezetkész ingatlan kerül kivitelezésre.

A szerkezetkész kifejezés azonban egy pontatlan mivel a szerkezetkész állapotot mindig a szerződő felek határozzák meg, tehát a szerződés szóhasználata és tartalma határozza meg az adókulcsot.

Vagyis amelyik szerződésben a szerkezetkész fogalmat megemlítik, és annak részletes leírását a felek meghatározzák, úgy a tartalmától függetlenül 5%-al adózhat a hatósági jogértelmezés szerint, mert a fogalom nincs definiálva jogszabályban.

A jogszabály szövegéből az következne, hogy akkor minősül termékértékesítésnek a kivitelező munkája, ha olyan szintre építi az ingatlant, amely már alkalmas a lakhatási engedély kiadására és így a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzésre, de a jogszabály nem zárja ki ennek ellenkezőjét sem.

Amennyiben kivitelezőként 5%-os adókulcsot szeretne alkalmazni, javasoljuk, hogykeresse fel Irodánkat a jogszabálynak és a hatósági előírásoknak megfelelő szerződés elkészítése érdekében.