Ki is az a büntető ügyvéd és milyen feladatai vannak?

Bűntető ügyvéd

Bűntető ügyvéd

Ügyvédről már mindannyian hallottunk, többségünk az általuk ellátott feladatkörökkel is tisztában van, de mit is takar pontosan a büntető ügyvéd meghatározás?

Büntető ügyvéd alatt azt a személyt értjük, aki:
– a büntetőeljárási szabályok szerint megismerheti a védencére vonatkozó iratokat,
– korlátozás nélkül érintkezhet a letartóztatásban levő gyanúsítottal,
– észrevételeket és indítványokat tehet védence érdekében,
– már a nyomozás során felhívhatja a figyelmet az eljáró hatóság esetleges mulasztására,
– szorgalmazhatja a védencét mentő, a büntetőjogi felelősséget enyhítő bizonyítékok beszerzését, bizonyítási eljárások lefolytatását,
– segít védencének eligazodni a változó, esetenként – akár a büntetőjogászok által is különbözőképpen értékelt – nem egyértelmű büntető anyagi-és eljárásjogi jogszabályokban.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a büntetőügyben védőként eljáró ügyvéd feladata, hogy a nyomozóhatóság erőfölényét ellensúlyozva segítse védencét az adott ügyben a legmegfelelőbb védekezési taktika kiválasztásában és felépítésében, valamint hogy úgy segítse elő védence büntetőeljárási jogainak érvényesülését, hogy az adott büntetőeljárás a számára legkedvezőbb végeredménnyel záruljon.

Miben tudnak Önnek segítséget nyújtani ügyvédi irodánk büntető ügyvédei?

Egy büntetőeljárás többnyire derült égből villámcsapás-jelleggel, nagyon váratlanul éri az ügyfelet, és amíg az eljáró hatóság (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ügyészség) ebből a szempontból helyzeti előnyben van, hiszen az ügyfelet érintő eljárási cselekményt (házkutatás, kihallgatás, őrizetbe vétel) előre tudja tervezni, addig a bűnüldöző hatóság adott eljárási cselekménye általában felkészületlenül éri az ügyfelet. Az első kihallgatás nemcsak lélektanilag, hanem nyomozás-taktikailag is igen meghatározó része a folyamatnak, mivel az itt tett vallomás – mint bármi más, amit a nyomozás során a nyomozóhatóság bizonyítékként összegyűjt – ugyanúgy felhasználható bizonyítékként (akár az ügyfél ellen is!). Éppen ezért kiemelten fontos, hogy már az első kihallgatáson olyan személy legyen jelen az Ön védelmében, aki az Ön érdekét képviseli. Ez a személy az Ön meghatalmazott védőügyvédje, aki hideg fejjel segíti Önt már az első kihallgatás során is, hiszen jól ismeri az utóbbi időkben gyorsan változó büntető jogszabályokat és a nyomozóhatóság szakmai fogásait is.

A költségvetési csalás

  1. január 01. napján új névvel, „fogalommal”, de szinte azonos tényállással került a BTK-ba. Ugyanakkor, mint tényállás több másikat magába vonta össze:

egyrészt: /bevételi oldalon/

  • adócsalás,
  • jövedéki visszaélés,
  • csempészet,
  • áfacsalás,
  • egyéb költségvetésre elkövetett csalás.

Továbbá /kiadási oldalon/: 

  • jogosulatlan gazdasági előnyök,
  • EK pénzügyi érdekek megsértése, a költségvetés sérelmére elkövetve.

A szóban forgó költségvetési csalás elhatárolási, illetve minősítési feladatai megváltoztak.

3 alapvető alább körülírt magatartás bekövetkezése esetén valósítják meg a költségvetési csalás tényállását

Csoportosítások

Magatartási formák alapesetei a Btk. 396. § (1)–(5) bekezdéseihez sorolt általános meghatározások, Btk. 396. § (6) – a jövedéki termékkel kapcsolatban elkövetett, Btk. 396. § (7) a költségvetési pénzeszközök sérelmére.

Elkövetett bűncselekmények a költségvetés sérelmével

I.

1., Tévedésbe ejtés: aki valóságként tünteti fel a valótlanságot, azzal, hogy a sértetti tudat téves képzetet alakít ki.

2., Tévedésben tartás, az elkövetőtől teljesen függetlenül kialakult téves tudati képzetet nem javítja ki, vagy ráadásul megerősíti. /passzív magatartási forma a megtévedt tudat eloszlatásának az elmulasztása, lásd pl.: jogi kötelezettség/.

3., Valótlan tartalmú nyilatkozat tétele; 

4., Valós tény elhallgatása;

III. Jogosulatlan igénybevétel költségvetéssel összefüggésbenIII. Eltérő felhasználása a jóváhagyott célnak, a költségvetésből származó pénzeszközöket igénybe véve

  1. Jövedékre költségvetési csalás elkövetése
  2. Az elnyert költségvetési pénzeszköz felhasználása során kötelezettség megszegése

Elkövetési értékhatárok

  • Kisebb a vagyoni hátrány 50.001,-Ft – és 500.000,-Ft között van, 
  • nagyobb vagyoni hátrány 500.001 és 5.000.000,-Ft között van, 
  • jelentős vagyoni hátrány 5.000.001 és 50.000.000,-Ft között van, 
  • különösen nagy vagyoni hátrány ötven50.000.001.-Ft és 500.000.000,-Ft között van, 
  • különösen jelentős vagyoni hátrány 500.000.001,-Ft felett van.

Az alapesetek tekintetében azokat megvizsgálva megállapítások

A törvényben meghatározott minősítő körülményeket és minősítéseket elemezve az alábbiakkal tudnám azt kiegészíteni.

A fent leírt 1. és 2. esetekben összefoglalt a bűncselekményről beszélhetünk, ha a vagyonban okozott hátrányok több költségvetésben érintettek. Egy költségvetési érintettség esetében természetes egység állapítható meg, azzal, ha az elkövetési magatartásból egy bűncselekmény értékelhető.

Bizonyíthatóság

  • tanúvallomás
  • okirati bizonyítás
  • szakértői bizonyítás / jelentényállásban kiemelkedő fontosságú is lehet a felhasznált pénzeszközök jogosságának és értékének a meghatározása tekintetében/
  • és minden más törvényben megengedett bizonyítási forma.

A költségvetési csalás következményei

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha:

  • a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okozna
  • a meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el,

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha:

  • a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okozna, 
  • a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el, 

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet ha:

  • a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozna, 
  • a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el.

Továbbiakra a BTK 396. § (6) (7) bekezdések az irányadóak.

Végül, de nem utolsó sorban egy kedvezőnek mondható könnyítés a jogalkotók részéről, más elkövetési magatartásokkal szemben, ha az állam /költségvetés/ nem szenved el kárt.

„Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki egyéb meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti”

Fontos, hogy az ügyészséggel együttműködve egyezség keretében, még a büntető eljárás nyomozati szakaszában, a vádemelés előtt megtörténjen a visszafizetés. Ilyen esetekben, legtöbbször a gyanúsításban szereplő teljes összeg megtérítése mellett a teljes beismerő vallomást is elvárják.

Az 5%-os adómérték alá eső lakóingatlan-értékesítés szabályai

Az általános forgalmi adóról szóló törvényalapján 5%-os adómérték alá tartozik az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy már kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az Áfa törvény meghatározása alapján az 5%-os adómérték szabályszerű alkalmazásához az értékesített ingatlannak az alábbi feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

– új ingatlannak kell minősülnie,

– lakóingatlannak kell minősülnie,

– a lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie.

A kedvezményes Áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a tényleges használat, hasznosítás mikéntje a perdöntő, hanem az, hogy az épület adott fizikai állapotánál fogva alkalmas-e ilyen (tudniillik: lakás) funkció, rendeltetés betöltésére vagy nem. Adott esetben egy beltéri medence, vagy szauna is a lakás célját szolgálhatja, hiszen nem ellentétes a rendeltetésszerű használattal.

Mikor lesz az építőipari szolgáltatás termékértékesítés, amelyre az 5%-os adókulcs alkalmazandó?

A hatósági álláspont szerint akkor beszélünk termékértékesítésről az építőipari szolgáltatás esetében, ha legalább szerkezetkész ingatlan kerül kivitelezésre.

A szerkezetkész kifejezés azonban egy pontatlan mivel a szerkezetkész állapotot mindig a szerződő felek határozzák meg, tehát a szerződés szóhasználata és tartalma határozza meg az adókulcsot.

Vagyis amelyik szerződésben a szerkezetkész fogalmat megemlítik, és annak részletes leírását a felek meghatározzák, úgy a tartalmától függetlenül 5%-al adózhat a hatósági jogértelmezés szerint, mert a fogalom nincs definiálva jogszabályban.

A jogszabály szövegéből az következne, hogy akkor minősül termékértékesítésnek a kivitelező munkája, ha olyan szintre építi az ingatlant, amely már alkalmas a lakhatási engedély kiadására és így a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzésre, de a jogszabály nem zárja ki ennek ellenkezőjét sem.

Amennyiben kivitelezőként 5%-os adókulcsot szeretne alkalmazni, javasoljuk, hogykeresse fel Irodánkat a jogszabálynak és a hatósági előírásoknak megfelelő szerződés elkészítése érdekében.