Fiktív számla után is követelheti az áfát a NAV?

A Kúria nemrég egy olyan ügyet vizsgált, amelyben a NAV azt állapította meg, hogy a felek között nem valósult meg a gazdasági esemény, ezért az adózó áfa kiutalási kérelmének teljesítését megtagadta. Az adóhatóság megállapítását a Kúria is jogerősen jóváhagyta.

A számlát kibocsátó adózó ezt úgy értelmezte, hogy a fiktív ügylet nem tekinthető sem termékértékesítésnek sem szolgáltatásnyújtásnak, ezért ahhoz nem kapcsolódik áfafizetési kötelezettsége.

Ebből kiindulva a fiktívnek minősített ügylet értékével csökkentette árbevételét és a fizetendő áfa összegét. A NAV vitatta az adózó magatartásának jogszerűségét, mert álláspontja szerint a számla kiállításával akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az ügylet a valóságban nem ment végbe, vagy a másik fél nem fizette meg a számla ellenértékét és így az áfát sem.

A Kúria végül úgy döntött, hogy az adózó jogszerűen járt el, mert az áfatörvény 55. §-a alapján neki kellett bizonyítania, hogy a számla kiállítása ellenére nem történt teljesítés, vagy azt más teljesítette. A Kúria szerint az adózó a NAV jogerős határozatával, amelyben az adóhatóság a gazdasági esemény fiktivitását állapította meg, megfelelően bizonyította az Áfatörvény által elvártakat, ezért jogszerűen csökkentette az áfafizetési kötelezettségét.

Ezenkívül az adózónak sztorníroznia kellett az eredeti számlát, amelyet a fiktív gazdasági esemény jogerős megállapítását követően tett meg. A NAV azonban arra hivatkozással követelte az áfa összegét, hogy az Áfatörvény 55. §-a a számla haladéktalan helyesbítését írja elő, amelynek az adózó nem tett eleget, hiszen csak a jogerős NAV határozatot követően sztornírozta le a számlát.

A Kúria nem értett egyet a NAV álláspontjával, mert az Alaptörvényben rögzítettek szerint a törvény által biztosított jogorvoslat igénybevétele miatt a jogorvoslattal élő felet nem érheti hátrány.

Tehát a Kúria döntése értelmében nem tekinthető haladéktalanságot kizáró körülménynek, ha a számlát kibocsátó adózó nem az adóhatósági eljárás lezárást követően gondoskodott a számla sztornírozásáról, hanem bevárta a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését.

A jövőben a felek együttműködhetnek és amennyiben a NAV fiktív gazdasági eseményt állapít meg, úgy a számlabefogadó felszólíthatja a kibocsátót a számla sztornózására, így mentesülhet az áfa megfizetése alól, de kizárólag akkor, ha a NAV nem tár fel csalárd szándékot, mert ekkor megtagadhatja az áfa visszatérítését.

Amennyiben beragadt áfával vagy áfa visszaigényléssel kapcsolatban segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal irodánkhoz. Könyvelő partnerünkkel vagy az Ön könyvelőjével együttműködve a teljes folyamat lebonyolításában állunk rendelkezésére.

Mikor és mit ellenőrizhet a NAV?

Az adóigazgatási rendtartás részletesen meghatározza, hogy a NAV milyen ellenőrzéseket folytathat le az adózóknál. Cikkünkből megtudhatja, hogy melyik ellenőrzésnél mire kell figyelnie.

A NAV legfőbb tevékenysége az adóellenőrzésre irányul. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy az adózók adómegállapításra, adatbejelentésre, bevallásra irányuló kötelezettségeiknek (határidőben) eleget tettek-e, illetve az általános forgalmi adó kiutalása előtt jogosult a felek közötti ügyleteket is vizsgálni.

Az ismételt ellenőrzés keretében a NAV egy ellenőrzött időszakot vizsgál újra. Ez történhet a NAV döntése alapján, ha azt vizsgálja, hogy a határozatában foglaltaknak eleget tett-e, ezt nevezzük utóellenőrzésnek.

Az ismételt ellenőrzést az adózó is kezdeményezheti, ha olyan új tény, körülmény merül fel, amely az adóhatóság korábbi megállapításait megváltoztathatja.

Adóellenőrzés és ismételt ellenőrzés esetén a NAV-nak 90 nap áll rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására, amely az előzetes értesítéstől vagy a megbízólevél kézbesítésétől kezdődik. Indokolt esetben a vizsgálatot végző adóhatóság vezetője az ellenőrzési határidőt maximum 90 nappal meghosszabbíthatja.

Egy másik típusú ellenőrzés a jogkövetési vizsgálat, amikor a NAV akár a bevallási időszak lezárzulta előtt is ellenőrizheti, hogy az adózó határidőben, az adó bevallására és megfizetésére alkalmas módon, teljesítette-e egyes adókötelezettségeit.

Ezenkívül a NAV adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében, amelyet akár a nyomozást ellátó NAV Bűnügyi Igazgatóságának kezdeményezésére, a költségvetési csalás értékhatárának megállapítása érdekében is megtehet.

A jogkövetési vizsgálat keretében a NAV ellenőrzi a felek által bejelentett gazdasági események valódiságát is, amelyhez kapcsolódóan adókötelezettséget állapít meg. Leggyakoribb esetben fiktívnek minősít egy ügyletet és a visszaigényelt áfát nem utalja ki az adózó részére, illetve jogosulatlan visszaigénylés miatt mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot is kiszab az adózóra.

A jogkövetési vizsgálatot a NAV arra is használja, hogy adatokat gyűjtsön az ellenőrzési tevékenysége támogatásához, például a becslési adatbázis létrehozásához és karbantartásához.

A jogkövetési vizsgálatot a NAV-nak 30 nap alatt kell elvégeznie, amelyet az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 30 nappal hosszabbíthat meg.

Felülellenőrzést a NAV akkor rendel el, ha a NAV-ot irányító miniszter, akár új tény, körülmény tudomásra kerülése miatt, azt elrendeli.

Az adóellenőrzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a NAV-nak tett nyilatkozatokra és a benyújtott okiratok rendszerezésére, mivel a NAV ezek alapján állapít meg jogkövetkezményeket az ellenőrzése során.

Amennyiben Önnél adóellenőrzés indult érdemes minél hamarabb felkeresni szakértőinket, mert az ellenőrzési eljárás kezdeti szakaszában nagyobb eséllyel kerülhető el a büntetés.

Törölt adószám helyreállítása

Mit tegyünk, ha a NAV törölte az adószámunkat, milyen hatással van ez a cég további működésére? Cikkünkből többek között ezt is megtudhatja.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásával megszűnt az adószámok felfüggesztése, ezért a NAV már automatikusan törli azokat, ha az adózó elmulasztja beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét és ennek a NAV felhívására sem tesz eleget. Ezt követően a NAV kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál az adózó megszűntnek nyilvánítását.

Az adóhatóság akkor is törölheti az adószámot, ha az adózó nem található meg a székhelyén, vagy az adózónak küldött iratot két egymást követő alkalommal a címzett ismeretlensége, vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt nem lehetett kézbesíteni. Akkor is törlik az adószámot, ha az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, vagy nem jelentett be törvényes képviselőt vagy az nem valós személy, illetve az adózó nem küldi meg az Áfa összesítőt a NAV-nak.

Amennyiben törlik adószámát az adózó jogszerűen nem tud számlát kibocsátani és azt üzleti partnerei sem fogadhatják be, mert a NAV fiktívnek fogja minősíteni az üzleti partnerével létrejött gazdasági eseményt.

Akkor is van megoldás, ha törölték az adószámot. Ha még a törlő határozat jogerőre emelkedése előtt jelentkezik a NAV-nál és igazolja, hogy letétbe helyezte a beszámolót vagy teljesítette a bejelentési, illetve képviselőre és székhelyre vonatkozó kötelezettségeit a NAV saját hatáskörben visszavonja határozatát.

Ha jogerőre emelkedett a határozat, akkor már csak igazolási kérelemmel tudja igazolni, hogy a kötelezettség teljesítésében akadályoztatva volt, azonban, ha ezt tudja igazolni az adószám még helyreállítható.

Komoly következményekkel járhat az adószám végleges törlése, mert ebben az esetben a cégbíróság megszünteti a céget, elveszhetnek a szerződéses partnerei és a törölt adószámú adózó nevében kialkudott kedvezményei, továbbá új céget sem tud alapítani, mert a NAV megtagadja az adószám kiadását, ha a cég vezető tisztségviselőjének, tagjának vagy részvényesének adószámát 5 éven belül törölték vagy jelentős adótartozással rendelkezik.

Amennyiben az adószám törlése miatt már megindult Önnel szemben a törvényességi felügyeleti eljárás, úgy a bíróságnál közre tudunk működni a törvényes állapot helyreállításának igazolásában és kezdeményezni tudjuk a céggel szembeni eljárás megszüntetéséhez.

Amennyiben törölték adószámát forduljon hozzánk bizalommal és segítünk adószámának helyreállításában és képviseletét is ellátjuk a NAV, valamint a nyilvántartó bíróság előtt.

Van kiút az adóhatósági végrehajtásból

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény hatálybalépésével az adóhatóság vált a közigazgatásban az általános hatáskörű végrehajtó szervvé, amely nem csak a pénzköveteléseket, hanem bármely más kötelezettség végrehajtását is magában foglalja.

Az adóhatóság végrehajtással kapcsolatban, a végrehajtási cselekmény foganatosítását követő 15 napon belül, az adósnak lehetősége van végrehajtási kifogást előterjeszteni, ha az adóhatósági végrehajtási cselekményt jogsértőnek találja. Amennyiben akadályoztatva van a kifogás előterjesztésében, akkor az akadály megszűnésétől, de legkésőbb a végrehajtási cselekmény végrehajtásától számított 6 hónapon belül élhet igazolási kérelemmel, amellyel egyidejűleg a kifogást is elő kell terjeszteni.

Ha a NAV jogszerűen követeli öntől a végrehajtás alatt álló összeget, akkor magánszemélyként és egyéni vállalkozóként évente egyszer, maximum 12 hónapra részletfizetést kérhet az adóhatóság által nyilvántartott tartozására, amelyről a NAV a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönt. Fontos azonban, hogy a részleteket pontosan kell törleszteni, ellenkező esetben a részletfizetési kedvezmény megszűnik és ismét egy összegben követeli a NAV az elmaradást.

Az adózó kérésére a NAV fizetési halasztást és részletfizetést is engedélyezhet, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és az átmeneti jellegű, tehát valószínűsíthető, hogy az adózó az elmaradt adót később megfizeti.

Fizetési könnyítés engedélyezése esetén a NAV a késedelmi pótlékot és mulasztási pótlékot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésének napjáig számítja azt követően azonban nem.

Ha a NAV már végrehajtási cselekményeket foganatosít Önnél, akkor kezdetben általában a bankszámlára vezet végrehajtást és, ha ennek eredményeképpen nem sikerül a tartozást végrehajtani, akkor tesz további lépéseket, például személyesen felkeresi az adózót vagy a nyilvántartott vagyontárgyakra (autó, lakás) jegyeztet be végrehajtási jogot a NAV számára. Fontos tudni, hogy a végrehajtási kérelem a többi a változást rangsorban megelőzi, ezért, ha eladtuk ingatlanunkat, de a vevő tulajdonjogát még nem jegyezték be, közben a NAV végrehajtást vezethet az ingatlanra.

Ha már végrehajtott a NAV, akkor sincs elkésve a fizetési könnyítés vagy a részletfizetés kérelmezésétől, ezt a tartozás fennállásáig bármikor kérheti.

Amennyiben adóvégrehajtási ügye van, forduljon Irodánkhoz bizalommal, segítünk vállalkozásának megmentésében és talpra állításában.

Célkeresztben az elektronikus adatszolgáltatást mulasztók

Az Áfatörvény tavaly július óta írja elő a, hogy a cégek kötelesek adatot szolgáltatni a NAV-nak, ha az általuk egy számlában áthárított áfa összege eléri a 100.000,- Ft-ot.

A friss statisztikák szerint tavaly óta már 314.000 cég regisztrált a NAV online számla rendszerébe, illetve 220.000-en már adatot is szolgáltattak a NAV-nak.

A NAV közelmúltbeli nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy lejárt a türelmi időszak, amely alatt nem szabtak ki mulasztási bírságot, csak figyelmeztették az adózókat a hibás vagy hiányos adatszolgáltatásra, mostantól azonban élnek az adózás rendjéről szóló törvényben biztosított joggal és akár 500.000,- Ft mulasztási bírságot is kiszabhatnak számlánként.

A NAV tájékoztatása szerint a vállalkozásoknak 90%-ban sikerül helyesen adatot szolgáltatniuk, de még mindig gyakori a hiányos adatszolgáltatás vagy a módosító számlák rossz feltüntetése.

A NAV azonban nem áll meg itt, tervezi egy sokkal szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését is. Ez alapján utólag meg kellene küldeni a NAV-nak a főkönyvi- és számlaadatokat, a fizetési információkat, a tárgyi eszköz nyilvántartás és a leltár adatait, amely jóval nagyobb terhet ró majd a vállalkozásokra.