Irodánk nyitvatartása

Tisztelt Ügyfeleink!

Irodánk a veszélyhelyzet ideje alatt is ellátja feladatait.

A személyes ügyintézés átmenetileg Irodánkban is szünetel, de a 06704230528 telefonszámon, az andrasgaal1@gmail.com e-mail címen elérhetőek vagyunk. Az okiratok ellenjegyzését a rendkívüli körülményekre tekintettel, videós ügyfélazonosítással és videós ellenjegyzéssel hajtjuk végre.

Kérjük, hogy az aláírt okiratokat a 1037 Budapest, Virág Benedek utca 10. szám alatt található székhelyünkre postázzák.

Megértésüket ezúton is köszönjük!

Dr. Gaál András

ügyvéd

Ellenőrizhetjük munkavállalóink egészségügyi állapotát!

A munkavállalók egészségügyi állapotának ellenőrzése szükségszerűen a különleges személyes adataik kezelésével jár. A jogellenes adatkezelés adatvédelmi bírsághoz is vezethet, ezért nem árt körültekintően eljárni a munkavállalóik testhőmérsékletének mérése vagy kérdőív kitöltése során.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint a munkáltatóknak, cégeknek járványügyi cselekvési tervet kell készíteniük, amelyben meg kell határozni a szükséges intézkedéseket. Ebben figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére és arra, hogy mindig a legszükségesebb mértékben kezeljük a személyes adatokat.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg veszélyhelyzetet rendelte el, illetve bezártak  az iskolák és sokan otthonról dolgoznak, ezért indokolt lehet a még munkahelyen dolgozó munkavállalók fokozott egészségügyi ellenőrzése.

A munkaviszonyokban a GDPR alapján nem lehet a munkavállaló hozzájárulása alapján a személyes adatokat kezelni, ezért más jogalapot kell találnunk a jogszerű adatkezelés érdekében. Erre a GDPR 6. és 9. cikke lehetőséget biztosít, mert a munkáltató jogos érdeke, valamint a munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének biztosítására irányuló jogi kötelezettség és a járvány terjedésének megelőzése, mint közegészségügyi közérdek megalapozzák a munkavállalók ellenőrzésének jogszerűségét.

De mit tehet a munkáltató egy egészségügyi veszélyhelyzetben?

1. Elrendelheti a munkavállalók soron kívüli üzemorvosi vizsgálatát a munkavállalók egészségének védelme érdekében

2. Kötelezheti a munkavállalót kérdőív kitöltésére, amelyben a munkavállaló köteles leírni, hogy járt-e külföldön vagy érintkezett-e olyan személlyel, aki fertőzött lehet.

3. Elrendelheti a munkavállalók testhőmérsékletének rendszeres ellenőrzését

4. Kötelezheti a munkavállalókat a koronavírusteszt elvégeztetésére, amennyiben ennek költségeit megtéríti és biztosítja a vizsgálat elvégzéséhez szükséges időt.

5. Korlátozhatja a személyes találkozásokat, egyeztetéseket az ügyfelekkel, illetve a munkavállalók közötti fizikai kontaktust is megtilthatja.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatosan adatkezelési kérdése merül fel, kérdőívre, érdekmérlegelési tesztre, esetleg járványügyi cselekvési tervre vagy információra van szüksége, hívja Irodánkat a 06704230528 telefonszámon.

Hogyan kell teljesíteni a szerződéseket veszélyhelyzetben?

A szerződések teljesítése minden esetben a szerződés megfogalmazásától függ. Általánosságban elmondható, hogy az olyan rendkívüli, vis maiornak minősülő helyzetekben, mint a koronavírus a felek nem mentesülnek a szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól, tehát a szerződésekben vállalt kötelezettségeket a jóhiszeműség elve alapján továbbra is teljesíteni kell.

Amennyiben valamely szerződéses kötelezettséget a kialakult helyzetre tekintettel mégsem tudnának teljesíteni, úgy fontos, hogy a teljesítés elmulasztásának következményeit pontosan rögzítsék és minél részletesebben indokolják, hogy miért nem lehetséges a teljesítés.

Például egyik ügyfelünk személyszállító vállalkozásként Európán belül fuvaroz magánszemélyeket.

Ha a célállomásra csak az adott ország állampolgárait engedik be, akkor a szerződés jogszabály alapján olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. Ebben az esetben a Ptk. szerint a szerződés megszűnik. A feleknek az addig teljesített szolgáltatásokkal el kell számolniuk.

Ezt a fenti esetben például azt jelenti, hogy ha a magyar állampolgárt elszállítják a magyar határig, de Magyarországra már nem engedik be, akkor a kiindulási ponttól a magyar határig történő szállítást a személyszállító vállalkozás teljesítette, így a díj arányos része erre a teljesítésre jár neki.

Fontos, hogy a szerződés teljesítése csak abban az esetben válik lehetetlenné, ha a szerződést jóval a koronavírus járvány kitörése előtt kötötték (például repjegyek esetén), vagy a szerződés teljesítését még a határ lezárása előtt megkezdték (például a busz két napja elindult, de mire a magyar határhoz ért, már nem engedték be a külföldieket), ellenkező esetben a szerződés már eleve lehetetlen szolgáltatás teljesítésére irányul, így a Ptk. alapján azt semmisnek kell tekinteni. Ennek jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, tehát a személyszállító vállalkozásnak álláspontunk szerint vissza kell fizetnie a menetjegy árát.

A fentiekből kitűnik, hogy a szerződéses feleknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szerződéses kötelezettségeiket a lehető legnagyobb mértékben teljesítsék.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatosan szerződéses kötelezettségei vonatkozásában jogi segítségre van szüksége, keresse Irodánkat a 06/70-4230528 telefonszámon.

Mit tehet a munkáltató koronavírus idején?

Ha munkavállalói csak otthonról tudnak dolgozni, vagy a veszélyhelyzetre tekintettel nem képesek feladataikat ellátni, akkor munkáltatóként az alábbi lehetőségek közül választhat:

I. Az iskolákat bezárták, beteg a gyerek, vagy karanténba kell vonulnia

1. Távmunka

Amennyiben a munkavállaló a munkáját távmunkában is el tudja látni, akkor a munkáltató megállapodhat a munkavállalóval, vagy elrendelheti a távmunkát. Ha a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérő helyen foglalkoztatják, akkor azt az Mt. 53. § (2) bekezdés alapján maximum 44 munkanapig lehet megtenni, utána módosítani kell(ene) a munkaszerződést.

2. Eltérő munkakör

Ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő munkakörben is tudja foglalkoztatni a munkavállalót, amely távmunkában is ellátható, akkor lehetőség van az eltérő munkakörben való foglalkoztatásra. Ha a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérő munkakörben foglalkoztatják, akkor azt az Mt. 53. § (2) bekezdés alapján maximum 44 munkanapig lehet megtenni, utána módosítani kell(ene) a munkaszerződést.

3. Szabadság megállapodás

A munkáltatónak az Mt. 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján 15 nappal a szabadság kezdetét megelőzően tájékoztatnia kell a munkavállalót a szabadság kiadásáról.

Amennyiben a szabadság kiadására azonnal szükség van, úgy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy a munkavállaló részére fizetett szabadságot ad ki a munkáltató.

A fizetett szabadságot vagy a munkavállalónak járó éves szabadság terhére kell elszámolni, vagy a munkáltató jogosult jutalomként is kiadni fizetett szabadságot.

4. Díjazás munkavégzési kötelezettség nélkül

A munkáltató és a munkavállaló az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján megállapodhatnak, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és ennek időtartamára a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg. A díjazás lehet kevesebb mint a munkavállaló alapbére.

5. Munkavégzési kötelezettség alóli felmentés

Amennyiben a munkáltató kötelezi a munkavállalót, hogy maradjon otthon, akkor az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, ezért a munkavállalónak állásidőt kell fizetni, így a teljes alapbér összege megilleti a munkavállalót.

6. A munkavállaló gyermekének megbetegedése

Amennyiben a munkavállaló gyermeke megbetegszik, akkor táppénzre jogosult, amelynek mértéke eltérő attól függően, hogy a gyermek otthon lábadozik vagy kórházban.

Amennyiben a gyermek karanténba kerül, úgy a munkavállaló azonnali táppénzre jogosult.

Ha a táppénz nem saját jogon jár, akkor a munkáltatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie.

7. Fizetett szabadság a cafeteria keret terhére

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat, hogy a munkavállaló az Mt. 115-121. §-ában biztosított szabadságokon felül fizetett szabadságot vesz igénybe. A juttatás tulajdonképpen az, hogy a munkavállalónak az adott munkanapo(ko)n nem kell munkát végeznie, de megkapja a munkabérét.

Ebben az esetben meg kell határozni a fizetett szabadság összegszerű pénzbeli értékét. Ennek az órabéres és pótlékot kapó dolgozóknál lehet elsősorban jelentősége, akiknek a beosztástól függ a munkabérük.

A fizetett szabadság igénybevétele esetén annak pénzbeli értéke lesz az adó- és járulékalap. A fizetett szabadságot ugyanolyan adók és járulékok terhelik, mint a munkabért.

8. Amennyiben egyik fenti megoldás sem alkalmazható

Amennyiben egyik fenti megoldást sem lehet alkalmazni, akkor a munkavállaló munkából való távollétét igazoltnak kell tekinteni, azonban nem jár részére sem munkabér, sem díjazás, sem táppénz és egészségbiztosítási jogviszonya is szünetel.

A munkavállaló az igazolt távollét idejére köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalónak az igazolt távollétről bejelentést kell tennie a NAV-nál és következő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék összeg havi 7.710,- Ft vagy napi 257,- Ft.

A munkavállaló munkaviszonyát az igazolt távollétre tekintettel nem lehet azonnali hatályú felmondással vagy felmondással megszüntetni.

9. Fizetés nélküli szabadság

 A munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató biztosítson számára fizetés nélküli szabadságot. Ennek időtartamára a munkavállalónak sem munkabér, sem díjazás, sem táppénz nem jár és egészségbiztosítási jogviszonya is szünetel.

A munkavállaló az fizetés nélküli szabadság idejére köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról bejelentést kell tennie a NAV-nál és következő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék összeg havi 7.710,- Ft vagy napi 257,- Ft.

II. Amennyiben a munkavállaló megbetegedik

1. A munkavállalónak otthon kell maradnia, vagy kórházba kell vonulnia

Amennyiben a munkavállaló otthon lábadozik, vagy kórházba kell mennie, akkor 15 nap betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-a alapján. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár.

A 15 napos betegszabadság leteltét követően saját jogon jár táppénz a munkavállalónak, amely eltérő összegű lehet attól függően, hogy a munkavállaló otthon lábadozik, vagy kórházban van.

A munkáltató táppénz hozzájárulást köteles fizetni a TB-nek.

2. Karantén

Amennyiben a munkavállaló még nem mutat tüneteket, de karanténba kell vonulnia, akkor 7-es kód (Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés) alapján táppénzre jogosult és keresőképtelennek minősül a karantén első napjától.

A munkáltatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie és az egészségügyről szóló törvény 70. §-a alapján az állam a táppénzen felül megtéríti a kiesett munkajövedelmet is.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatban munkajogi kérdése van, hívja Irodánkat a 06704230528 telefonszámon.

Mi fán terem a házassági vagyonjogi szerződés?

Az új Ptk. hatálybalépésével egyértelműbbé vált a házassági vagyonjogi szerződés szabályozása.

A felek a házasságkötés előtt, de akár a házasságkötést követően is rendezhetik vagyoni viszonyaikat megállapodással.

A Ptk. három vagyonjogi rendszert ismer, ezek a házastársi vagyonközösséget, a közszerzeményi rendszert, és a vagyonelkülönítési rendszert.

A házastársi vagyonközösség alapján a házastársak közös vagyonába tartozik minden vagyon és annak terhei, amelyet a házassági vagyonközösség fennállása esetén.

A házastársi vagyonközösség felbontásakor a házastársi közös vagyont fel kell osztani, amely a törvényi vélelem alapján egymás között egyenlő arányban illeti a feleket.

A törvényi vélelem azonban megdönthető. Ebben az esetben a vagyonközösség megszüntetésekor részletes bizonyítással lehet előadni, hogy melyik fél milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és erre tekintettel melyik felet milyen rész illeti a közös vagyonból.

A házastársaknak van a törvény alapján különvagyona, azonban a törvény azt vélelmezi, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő minden vagyontárgy a közös vagyonhoz tartozik. Tehát azt is bizonyítani szükséges, hogy mi számít különvagyonnak.

A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azonban az életközösség megszűnésekor bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

A vagyonelkülönítési rendszer értelmében a házastársak a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárhatják. Ebben az esetben a kizárt részre a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni.

A házassági vagyonjogi szerződésben a fenti vagyonjogi rendszereket, illetve azok egyes elemeit szabadon lehet kombinálni a felek megállapodása alapján.

A házassági vagyonjogi szerződésben ezenkívül tételesen fel lehet sorolni a házastársak különvagyonát és érvényesen lehet rendelkezni a házasságból majdan születendő gyermekek feletti szülői felügyeleti jogról, illetve a gyermektartásról is.

Közjegyzőnél lehet kérni a házassági vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben harmadik személyek kötelesek az abban foglaltakat tiszteletben tartani.

Ez egy esetleges végrehajtási eljárásban tud kifejezetten hasznos lenni, mert a végrehajtó nem vezethet végrehajtást a házastársak közös vagyonát képező bankszámlára, illetve a különvagyon részletes meghatározása esetén egyértelmű, hogy mi tartozik a végrehajtás alatt álló házastárs vagyonába, így kizárólag az vonható végrehajtás alá.