(Magyar) Irodánk nyitvatartása

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Tisztelt Ügyfeleink!

Irodánk a veszélyhelyzet ideje alatt is ellátja feladatait.

A személyes ügyintézés átmenetileg Irodánkban is szünetel, de a 06704230528 telefonszámon, az andrasgaal1@gmail.com e-mail címen elérhetőek vagyunk. Az okiratok ellenjegyzését a rendkívüli körülményekre tekintettel, videós ügyfélazonosítással és videós ellenjegyzéssel hajtjuk végre.

Kérjük, hogy az aláírt okiratokat a 1037 Budapest, Virág Benedek utca 10. szám alatt található székhelyünkre postázzák.

Megértésüket ezúton is köszönjük!

Dr. Gaál András

ügyvéd

(Magyar) Ellenőrizhetjük munkavállalóink egészségügyi állapotát!

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A munkavállalók egészségügyi állapotának ellenőrzése szükségszerűen a különleges személyes adataik kezelésével jár. A jogellenes adatkezelés adatvédelmi bírsághoz is vezethet, ezért nem árt körültekintően eljárni a munkavállalóik testhőmérsékletének mérése vagy kérdőív kitöltése során.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint a munkáltatóknak, cégeknek járványügyi cselekvési tervet kell készíteniük, amelyben meg kell határozni a szükséges intézkedéseket. Ebben figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére és arra, hogy mindig a legszükségesebb mértékben kezeljük a személyes adatokat.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg veszélyhelyzetet rendelte el, illetve bezártak  az iskolák és sokan otthonról dolgoznak, ezért indokolt lehet a még munkahelyen dolgozó munkavállalók fokozott egészségügyi ellenőrzése.

A munkaviszonyokban a GDPR alapján nem lehet a munkavállaló hozzájárulása alapján a személyes adatokat kezelni, ezért más jogalapot kell találnunk a jogszerű adatkezelés érdekében. Erre a GDPR 6. és 9. cikke lehetőséget biztosít, mert a munkáltató jogos érdeke, valamint a munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének biztosítására irányuló jogi kötelezettség és a járvány terjedésének megelőzése, mint közegészségügyi közérdek megalapozzák a munkavállalók ellenőrzésének jogszerűségét.

De mit tehet a munkáltató egy egészségügyi veszélyhelyzetben?

1. Elrendelheti a munkavállalók soron kívüli üzemorvosi vizsgálatát a munkavállalók egészségének védelme érdekében

2. Kötelezheti a munkavállalót kérdőív kitöltésére, amelyben a munkavállaló köteles leírni, hogy járt-e külföldön vagy érintkezett-e olyan személlyel, aki fertőzött lehet.

3. Elrendelheti a munkavállalók testhőmérsékletének rendszeres ellenőrzését

4. Kötelezheti a munkavállalókat a koronavírusteszt elvégeztetésére, amennyiben ennek költségeit megtéríti és biztosítja a vizsgálat elvégzéséhez szükséges időt.

5. Korlátozhatja a személyes találkozásokat, egyeztetéseket az ügyfelekkel, illetve a munkavállalók közötti fizikai kontaktust is megtilthatja.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatosan adatkezelési kérdése merül fel, kérdőívre, érdekmérlegelési tesztre, esetleg járványügyi cselekvési tervre vagy információra van szüksége, hívja Irodánkat a 06704230528 telefonszámon.

(Magyar) Hogyan kell teljesíteni a szerződéseket veszélyhelyzetben?

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A szerződések teljesítése minden esetben a szerződés megfogalmazásától függ. Általánosságban elmondható, hogy az olyan rendkívüli, vis maiornak minősülő helyzetekben, mint a koronavírus a felek nem mentesülnek a szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól, tehát a szerződésekben vállalt kötelezettségeket a jóhiszeműség elve alapján továbbra is teljesíteni kell.

Amennyiben valamely szerződéses kötelezettséget a kialakult helyzetre tekintettel mégsem tudnának teljesíteni, úgy fontos, hogy a teljesítés elmulasztásának következményeit pontosan rögzítsék és minél részletesebben indokolják, hogy miért nem lehetséges a teljesítés.

Például egyik ügyfelünk személyszállító vállalkozásként Európán belül fuvaroz magánszemélyeket.

Ha a célállomásra csak az adott ország állampolgárait engedik be, akkor a szerződés jogszabály alapján olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. Ebben az esetben a Ptk. szerint a szerződés megszűnik. A feleknek az addig teljesített szolgáltatásokkal el kell számolniuk.

Ezt a fenti esetben például azt jelenti, hogy ha a magyar állampolgárt elszállítják a magyar határig, de Magyarországra már nem engedik be, akkor a kiindulási ponttól a magyar határig történő szállítást a személyszállító vállalkozás teljesítette, így a díj arányos része erre a teljesítésre jár neki.

Fontos, hogy a szerződés teljesítése csak abban az esetben válik lehetetlenné, ha a szerződést jóval a koronavírus járvány kitörése előtt kötötték (például repjegyek esetén), vagy a szerződés teljesítését még a határ lezárása előtt megkezdték (például a busz két napja elindult, de mire a magyar határhoz ért, már nem engedték be a külföldieket), ellenkező esetben a szerződés már eleve lehetetlen szolgáltatás teljesítésére irányul, így a Ptk. alapján azt semmisnek kell tekinteni. Ennek jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, tehát a személyszállító vállalkozásnak álláspontunk szerint vissza kell fizetnie a menetjegy árát.

A fentiekből kitűnik, hogy a szerződéses feleknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szerződéses kötelezettségeiket a lehető legnagyobb mértékben teljesítsék.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatosan szerződéses kötelezettségei vonatkozásában jogi segítségre van szüksége, keresse Irodánkat a 06/70-4230528 telefonszámon.

(Magyar) Mit tehet a munkáltató koronavírus idején?

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Ha munkavállalói csak otthonról tudnak dolgozni, vagy a veszélyhelyzetre tekintettel nem képesek feladataikat ellátni, akkor munkáltatóként az alábbi lehetőségek közül választhat:

I. Az iskolákat bezárták, beteg a gyerek, vagy karanténba kell vonulnia

1. Távmunka

Amennyiben a munkavállaló a munkáját távmunkában is el tudja látni, akkor a munkáltató megállapodhat a munkavállalóval, vagy elrendelheti a távmunkát. Ha a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérő helyen foglalkoztatják, akkor azt az Mt. 53. § (2) bekezdés alapján maximum 44 munkanapig lehet megtenni, utána módosítani kell(ene) a munkaszerződést.

2. Eltérő munkakör

Ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő munkakörben is tudja foglalkoztatni a munkavállalót, amely távmunkában is ellátható, akkor lehetőség van az eltérő munkakörben való foglalkoztatásra. Ha a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérő munkakörben foglalkoztatják, akkor azt az Mt. 53. § (2) bekezdés alapján maximum 44 munkanapig lehet megtenni, utána módosítani kell(ene) a munkaszerződést.

3. Szabadság megállapodás

A munkáltatónak az Mt. 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján 15 nappal a szabadság kezdetét megelőzően tájékoztatnia kell a munkavállalót a szabadság kiadásáról.

Amennyiben a szabadság kiadására azonnal szükség van, úgy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy a munkavállaló részére fizetett szabadságot ad ki a munkáltató.

A fizetett szabadságot vagy a munkavállalónak járó éves szabadság terhére kell elszámolni, vagy a munkáltató jogosult jutalomként is kiadni fizetett szabadságot.

4. Díjazás munkavégzési kötelezettség nélkül

A munkáltató és a munkavállaló az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján megállapodhatnak, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és ennek időtartamára a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg. A díjazás lehet kevesebb mint a munkavállaló alapbére.

5. Munkavégzési kötelezettség alóli felmentés

Amennyiben a munkáltató kötelezi a munkavállalót, hogy maradjon otthon, akkor az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, ezért a munkavállalónak állásidőt kell fizetni, így a teljes alapbér összege megilleti a munkavállalót.

6. A munkavállaló gyermekének megbetegedése

Amennyiben a munkavállaló gyermeke megbetegszik, akkor táppénzre jogosult, amelynek mértéke eltérő attól függően, hogy a gyermek otthon lábadozik vagy kórházban.

Amennyiben a gyermek karanténba kerül, úgy a munkavállaló azonnali táppénzre jogosult.

Ha a táppénz nem saját jogon jár, akkor a munkáltatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie.

7. Fizetett szabadság a cafeteria keret terhére

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat, hogy a munkavállaló az Mt. 115-121. §-ában biztosított szabadságokon felül fizetett szabadságot vesz igénybe. A juttatás tulajdonképpen az, hogy a munkavállalónak az adott munkanapo(ko)n nem kell munkát végeznie, de megkapja a munkabérét.

Ebben az esetben meg kell határozni a fizetett szabadság összegszerű pénzbeli értékét. Ennek az órabéres és pótlékot kapó dolgozóknál lehet elsősorban jelentősége, akiknek a beosztástól függ a munkabérük.

A fizetett szabadság igénybevétele esetén annak pénzbeli értéke lesz az adó- és járulékalap. A fizetett szabadságot ugyanolyan adók és járulékok terhelik, mint a munkabért.

8. Amennyiben egyik fenti megoldás sem alkalmazható

Amennyiben egyik fenti megoldást sem lehet alkalmazni, akkor a munkavállaló munkából való távollétét igazoltnak kell tekinteni, azonban nem jár részére sem munkabér, sem díjazás, sem táppénz és egészségbiztosítási jogviszonya is szünetel.

A munkavállaló az igazolt távollét idejére köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalónak az igazolt távollétről bejelentést kell tennie a NAV-nál és következő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék összeg havi 7.710,- Ft vagy napi 257,- Ft.

A munkavállaló munkaviszonyát az igazolt távollétre tekintettel nem lehet azonnali hatályú felmondással vagy felmondással megszüntetni.

9. Fizetés nélküli szabadság

 A munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató biztosítson számára fizetés nélküli szabadságot. Ennek időtartamára a munkavállalónak sem munkabér, sem díjazás, sem táppénz nem jár és egészségbiztosítási jogviszonya is szünetel.

A munkavállaló az fizetés nélküli szabadság idejére köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról bejelentést kell tennie a NAV-nál és következő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék összeg havi 7.710,- Ft vagy napi 257,- Ft.

II. Amennyiben a munkavállaló megbetegedik

1. A munkavállalónak otthon kell maradnia, vagy kórházba kell vonulnia

Amennyiben a munkavállaló otthon lábadozik, vagy kórházba kell mennie, akkor 15 nap betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-a alapján. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár.

A 15 napos betegszabadság leteltét követően saját jogon jár táppénz a munkavállalónak, amely eltérő összegű lehet attól függően, hogy a munkavállaló otthon lábadozik, vagy kórházban van.

A munkáltató táppénz hozzájárulást köteles fizetni a TB-nek.

2. Karantén

Amennyiben a munkavállaló még nem mutat tüneteket, de karanténba kell vonulnia, akkor 7-es kód (Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés) alapján táppénzre jogosult és keresőképtelennek minősül a karantén első napjától.

A munkáltatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie és az egészségügyről szóló törvény 70. §-a alapján az állam a táppénzen felül megtéríti a kiesett munkajövedelmet is.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatban munkajogi kérdése van, hívja Irodánkat a 06704230528 telefonszámon.

(Magyar) Mi fán terem a házassági vagyonjogi szerződés?

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az új Ptk. hatálybalépésével egyértelműbbé vált a házassági vagyonjogi szerződés szabályozása.

A felek a házasságkötés előtt, de akár a házasságkötést követően is rendezhetik vagyoni viszonyaikat megállapodással.

A Ptk. három vagyonjogi rendszert ismer, ezek a házastársi vagyonközösséget, a közszerzeményi rendszert, és a vagyonelkülönítési rendszert.

A házastársi vagyonközösség alapján a házastársak közös vagyonába tartozik minden vagyon és annak terhei, amelyet a házassági vagyonközösség fennállása esetén.

A házastársi vagyonközösség felbontásakor a házastársi közös vagyont fel kell osztani, amely a törvényi vélelem alapján egymás között egyenlő arányban illeti a feleket.

A törvényi vélelem azonban megdönthető. Ebben az esetben a vagyonközösség megszüntetésekor részletes bizonyítással lehet előadni, hogy melyik fél milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és erre tekintettel melyik felet milyen rész illeti a közös vagyonból.

A házastársaknak van a törvény alapján különvagyona, azonban a törvény azt vélelmezi, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő minden vagyontárgy a közös vagyonhoz tartozik. Tehát azt is bizonyítani szükséges, hogy mi számít különvagyonnak.

A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azonban az életközösség megszűnésekor bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

A vagyonelkülönítési rendszer értelmében a házastársak a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárhatják. Ebben az esetben a kizárt részre a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni.

A házassági vagyonjogi szerződésben a fenti vagyonjogi rendszereket, illetve azok egyes elemeit szabadon lehet kombinálni a felek megállapodása alapján.

A házassági vagyonjogi szerződésben ezenkívül tételesen fel lehet sorolni a házastársak különvagyonát és érvényesen lehet rendelkezni a házasságból majdan születendő gyermekek feletti szülői felügyeleti jogról, illetve a gyermektartásról is.

Közjegyzőnél lehet kérni a házassági vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben harmadik személyek kötelesek az abban foglaltakat tiszteletben tartani.

Ez egy esetleges végrehajtási eljárásban tud kifejezetten hasznos lenni, mert a végrehajtó nem vezethet végrehajtást a házastársak közös vagyonát képező bankszámlára, illetve a különvagyon részletes meghatározása esetén egyértelmű, hogy mi tartozik a végrehajtás alatt álló házastárs vagyonába, így kizárólag az vonható végrehajtás alá.