A Bíróság döntésében a tavalyi Mendrei v. Magyarország ítéletében foglaltakra hivatkozott. Ebben az ügyben azért utasította el a kérelmet, mert megállapította, hogy a kérelmező nem merítette ki a belső jog szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket, amikor nem vette igénybe az alkotmányjogi panasz intézményét, noha az hatékony jogorvoslatot biztosított volna számára.

Az ítélet szerint a kérelmezőnek a kúriai ítélet alaptörvény-ellenessége miatt lehetősége lett volna alkotmányjogi panaszt tenni az Alkotmánybíróságnál, amely azt köteles lett volna kivizsgálni.

A Bíróság a jelen ügy vizsgálata során kitért a Király és Dömötör v. Magyarország ügyre is, ahol a kérelmezők a magyar jogi szabályozás miatt nem fordulhattak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, azonban ez a lehetőség az Alaptörvény XXVIII. cikke alapján, a jelen ügyben már a kérelmező rendelkezésére állt.

A Bíróság szerint nem jelenti a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmét az, hogy az alaptörvény-ellenesség megállapítása esetén az Alkotmánybíróság nem tudja kártérítés fizetésére kötelezni a bíróságot, mivel az alaptörvény-ellenes ítélet az Alkotmánybíróság megsemmisíti és az eljáró bíróságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a sérelmezett döntés kézbesítését követő 60 napon belül kezdeményezhetjük a bírósági ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely a jövőben már a Bírósághoz fordulás feltételeként jelenik meg.

A törvény alapján az Alkotmánybíróság döntésére nincsen eljárási határidő, mindössze annyi a követelmény, hogy az Alkotmánybíróság észszerű határidő belül hozza meg döntését.

Ha a Bíróság fenti döntése értelmében a kérelmeket csak az alkotmányjogi panasz elbírálását követően fogadják be, a tömeges eljárásoknak köszönhetően az alkotmányjogi panaszok elbírálásának határideje is várhatóan kitolódik.

Az alkotmányjogi panasz igénybevétele akkor nyújthat megfelelő jogorvoslatot a Bíróság szerint, ha az ítéletben felhívják a felek figyelmét a jogorvoslati lehetőségre és annak előterjesztési határidejére.

A fenti ügyben a Bíróság végül elutasította a kérelmet, mert a kérelmező annak ellenére nem élt az alkotmányjogi panasz lehetőségével, hogy az a kérelmében megjelölt alapjogait sértő, bírósági ítélet felülvizsgálata esetén hatékony és megfelelő jogorvoslatot nyújtott volna számára.