III. Tartósság vagy rendszeresség
Amennyiben egy tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós, vagy rendszeres akkor az szintén gazdasági tevékenységnek minősül. (Természetesen, ha emellett még üzletszerű is, akkor is gazdasági tevékenységről beszélünk, csupán arról van szó, hogy nem feltétel, hogy mindkét körülmény egyidejűleg fönnálljon, elegendő mindössze az egyik megvalósulása.)
Az Áfa-törvény – hasonlóan az üzletszerűséghez – a tartósságot/rendszerességet sem definiálja, így ezen kategóriák esetében is ezen kifejezések köznapi értelmét kell alapul venni. Ez sokszor igen nehéz feladat, ugyanis az, hogy valami tartós vagy rendszeres mindenkinek mást jelenthet, illetve az adott tevékenység jellege is befolyásolhatja azt, hiszen előfordulhat, hogy egy adott tevékenység kapcsán még nem állapítanánk meg annak tartósságát vagy rendszerességét, ellenben egy másik tevékenységnél – ugyanazon időtartam, vagy gyakoriság mellett – már igen.
A fenti álláspontot támasztja alá a vezinfoblog.hu alábbi szakcikke:
„A gazdasági tevékenység fogalmát az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.) részletesen meghatározza (Áfa tv. 6. §). Főszabály szerint a gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Valamely tevékenység akkor tekinthető üzletszerűnek, ha azt nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló célzattal, rendszeresen, az adóalany saját kockázatára folytatja. Az üzletszerűség tehát akkor teljesül, ha a magánszemély tevékenységében megjelenik a nyereségre irányultság. Az üzletszerűség áfafogalma szempontjából ugyanakkor az sem szükséges, hogy az adott tevékenység tartós vagy rendszeres jellegű legyen, akár egyetlen ügylet is megalapozhatja az üzletszerűség fennállását, ha az adott ügyletet egyébként nyereségszerzési célból végzi az adott személy, illetve szervezet. Ha például egy édesanya a gyermeke által kinőtt ruhákat értékesíti, az nem teremt adóalanyiságot. Ha azonban kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azt eladja, akkor áfaalannyá válik.
Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményét, valamint az életszerűséget kell figyelembe venni, illetve azt, hogy bevételeiben (illetve magánszemélynél a megélhetésében) nem elhanyagolható mértékű-e az abból származó bevétel. Ennek megfelelően, például a kizárólag szezonális terméket rövid időtartamban árusító személy is adóalannyá válhat. Például az a fenyőfaárus is adóalannyá válhat, aki egész évben nem értékesít, csupán a karácsony előtti héten, de akkor kereskedelmi mennyiséget, vagy az a mezőgazdasági termelő, aki a termékét egy tételben adja el a felvásárlónak. A szóban forgó magánszemélyek adóalannyá válásában döntő szempont, hogy kifejezetten értékesítési célból vásároltak illetve termeltek.
Az üzletszerűség annyiban jelent mást a rendszerességnél, illetve a tartósságnál, hogy ez alapján akár egyetlen ügylet megteremtheti az adóalanyiságot, ha az abból befolyó bevétel a megélhetésben nem elhanyagolható mértékű. Általánosságban elmondható, hogy üzletszerűen tevékenykedik az, aki haszonszerzésre törekszik, ugyanakkor e tekintetben is kiemeljük, hogy nem feltétel, hogy ténylegesen realizáljon is hasznot az ügyleten.
Ebből is látható, hogy a magánszemély is áfaalannyá válhat, ha nem munkaviszony keretében végzett ügyleteinél a tartós vagy a rendszeres vagy az üzletszerű jelleg megvalósul. Minthogy a magyar szabályozás szerint a rendszeresség is elegendő az adóalannyá váláshoz, a magánszemélyt az ellenérték fejében teljesített bármilyen értékesítései is adóalannyá tehetik, ha ismétlődnek (függetlenül attól, hogy nem realizált belőlük jelentős nyereséget). Azonban a közösségi joggyakorlatból levezethetően a hazai jogértelmezés a magánszemély adóalannyá válásához a rendszeresség esetén is elvár valamilyen haszonszerzési jelleget, de főleg azt, hogy arra ne a magánháztartása keretében kerüljön sor.
A magánszemély ingatlanértékesítése okán keletkező adóalanyiságára ezen általános rendezőelvek mellett speciális szabályt is tartalmaz az áfatörvény, amelyet a későbbiekben tárgyalunk.
Sok kérdés merült fel az elmúlt időszakban azon esetekkel összefüggésben, amikor magánszemélyek értékesítenek internetes felületen („elektronikus bolhapiacon”) különböző termékeket. Az áfatörvény fogalommeghatározása értelmében az adott tevékenység is eredményezhet adóalanyiságot, amennyiben az adott tevékenység üzletszerűnek, illetve tartós vagy rendszeres jellegűnek tekinthető, így különösen, ha kifejezetten értékesítésre termel vagy vásárol. Természetesen, ha egy adott magánszemély csak kivételes jelleggel értékesít, fejt ki valamilyen tevékenységet, a magánháztartása körében feleslegessé váló tárgyakat adja el, az adott ügylet nem minősül gazdasági tevékenységnek, és így nem keletkeztet adóalanyiságot az áfa rendszerében.”
