(Magyar) Van kiút az adóhatósági végrehajtásból

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény hatálybalépésével az adóhatóság vált a közigazgatásban az általános hatáskörű végrehajtó szervvé, amely nem csak a pénzköveteléseket, hanem bármely más kötelezettség végrehajtását is magában foglalja.

Az adóhatóság végrehajtással kapcsolatban, a végrehajtási cselekmény foganatosítását követő 15 napon belül, az adósnak lehetősége van végrehajtási kifogást előterjeszteni, ha az adóhatósági végrehajtási cselekményt jogsértőnek találja. Amennyiben akadályoztatva van a kifogás előterjesztésében, akkor az akadály megszűnésétől, de legkésőbb a végrehajtási cselekmény végrehajtásától számított 6 hónapon belül élhet igazolási kérelemmel, amellyel egyidejűleg a kifogást is elő kell terjeszteni.

Ha a NAV jogszerűen követeli öntől a végrehajtás alatt álló összeget, akkor magánszemélyként és egyéni vállalkozóként évente egyszer, maximum 12 hónapra részletfizetést kérhet az adóhatóság által nyilvántartott tartozására, amelyről a NAV a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönt. Fontos azonban, hogy a részleteket pontosan kell törleszteni, ellenkező esetben a részletfizetési kedvezmény megszűnik és ismét egy összegben követeli a NAV az elmaradást.

Az adózó kérésére a NAV fizetési halasztást és részletfizetést is engedélyezhet, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és az átmeneti jellegű, tehát valószínűsíthető, hogy az adózó az elmaradt adót később megfizeti.

Fizetési könnyítés engedélyezése esetén a NAV a késedelmi pótlékot és mulasztási pótlékot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésének napjáig számítja azt követően azonban nem.

Ha a NAV már végrehajtási cselekményeket foganatosít Önnél, akkor kezdetben általában a bankszámlára vezet végrehajtást és, ha ennek eredményeképpen nem sikerül a tartozást végrehajtani, akkor tesz további lépéseket, például személyesen felkeresi az adózót vagy a nyilvántartott vagyontárgyakra (autó, lakás) jegyeztet be végrehajtási jogot a NAV számára. Fontos tudni, hogy a végrehajtási kérelem a többi a változást rangsorban megelőzi, ezért, ha eladtuk ingatlanunkat, de a vevő tulajdonjogát még nem jegyezték be, közben a NAV végrehajtást vezethet az ingatlanra.

Ha már végrehajtott a NAV, akkor sincs elkésve a fizetési könnyítés vagy a részletfizetés kérelmezésétől, ezt a tartozás fennállásáig bármikor kérheti.

Amennyiben adóvégrehajtási ügye van, forduljon Irodánkhoz bizalommal, segítünk vállalkozásának megmentésében és talpra állításában.

(Magyar) Célkeresztben az elektronikus adatszolgáltatást mulasztók

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az Áfatörvény tavaly július óta írja elő a, hogy a cégek kötelesek adatot szolgáltatni a NAV-nak, ha az általuk egy számlában áthárított áfa összege eléri a 100.000,- Ft-ot.

A friss statisztikák szerint tavaly óta már 314.000 cég regisztrált a NAV online számla rendszerébe, illetve 220.000-en már adatot is szolgáltattak a NAV-nak.

A NAV közelmúltbeli nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy lejárt a türelmi időszak, amely alatt nem szabtak ki mulasztási bírságot, csak figyelmeztették az adózókat a hibás vagy hiányos adatszolgáltatásra, mostantól azonban élnek az adózás rendjéről szóló törvényben biztosított joggal és akár 500.000,- Ft mulasztási bírságot is kiszabhatnak számlánként.

A NAV tájékoztatása szerint a vállalkozásoknak 90%-ban sikerül helyesen adatot szolgáltatniuk, de még mindig gyakori a hiányos adatszolgáltatás vagy a módosító számlák rossz feltüntetése.

A NAV azonban nem áll meg itt, tervezi egy sokkal szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését is. Ez alapján utólag meg kellene küldeni a NAV-nak a főkönyvi- és számlaadatokat, a fizetési információkat, a tárgyi eszköz nyilvántartás és a leltár adatait, amely jóval nagyobb terhet ró majd a vállalkozásokra.

(Magyar) Az alkotmányjogi panasznak meg kell előzni az EJEB-hez fordulást

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Bíróság döntésében a tavalyi Mendrei v. Magyarország ítéletében foglaltakra hivatkozott. Ebben az ügyben azért utasította el a kérelmet, mert megállapította, hogy a kérelmező nem merítette ki a belső jog szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket, amikor nem vette igénybe az alkotmányjogi panasz intézményét, noha az hatékony jogorvoslatot biztosított volna számára.

Az ítélet szerint a kérelmezőnek a kúriai ítélet alaptörvény-ellenessége miatt lehetősége lett volna alkotmányjogi panaszt tenni az Alkotmánybíróságnál, amely azt köteles lett volna kivizsgálni.

A Bíróság a jelen ügy vizsgálata során kitért a Király és Dömötör v. Magyarország ügyre is, ahol a kérelmezők a magyar jogi szabályozás miatt nem fordulhattak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, azonban ez a lehetőség az Alaptörvény XXVIII. cikke alapján, a jelen ügyben már a kérelmező rendelkezésére állt.

A Bíróság szerint nem jelenti a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmét az, hogy az alaptörvény-ellenesség megállapítása esetén az Alkotmánybíróság nem tudja kártérítés fizetésére kötelezni a bíróságot, mivel az alaptörvény-ellenes ítélet az Alkotmánybíróság megsemmisíti és az eljáró bíróságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a sérelmezett döntés kézbesítését követő 60 napon belül kezdeményezhetjük a bírósági ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely a jövőben már a Bírósághoz fordulás feltételeként jelenik meg.

A törvény alapján az Alkotmánybíróság döntésére nincsen eljárási határidő, mindössze annyi a követelmény, hogy az Alkotmánybíróság észszerű határidő belül hozza meg döntését.

Ha a Bíróság fenti döntése értelmében a kérelmeket csak az alkotmányjogi panasz elbírálását követően fogadják be, a tömeges eljárásoknak köszönhetően az alkotmányjogi panaszok elbírálásának határideje is várhatóan kitolódik.

Az alkotmányjogi panasz igénybevétele akkor nyújthat megfelelő jogorvoslatot a Bíróság szerint, ha az ítéletben felhívják a felek figyelmét a jogorvoslati lehetőségre és annak előterjesztési határidejére.

A fenti ügyben a Bíróság végül elutasította a kérelmet, mert a kérelmező annak ellenére nem élt az alkotmányjogi panasz lehetőségével, hogy az a kérelmében megjelölt alapjogait sértő, bírósági ítélet felülvizsgálata esetén hatékony és megfelelő jogorvoslatot nyújtott volna számára.

(Magyar) Az adócsalás, mint bonyolult megítélésű ügy

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A hatályos büntető törvénykönyv rendelkezései szerint az adócsalásnak több elkövetési módja van. az adócsalás miatt feljelentés vagy társhatósági megkeresés alapján indulhat büntetőeljárás.

A társhatóság akkor értesíti a NAV Bűnügyi Igazgatóságát, ha észleli, hogy a költségvetésbe való befizetés során vagy a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban szándékos tévedésbe ejtést.

A leggyakoribb elkövetési magatartások például, ha valótlan költségről kiállított számlát nyújtanak be támogatáshoz vagy a fizetendő adót szándékosan valótlan számlákkal csökkentik, illetve a költségvetésből valamely célra juttatott pénzt, attól eltérően használják fel, valamely költségvetési szerv felé valótlan nyilatkozatot tesznek, vagy valamely kedvezményt jogosulatlanul vesznek igénybe.

Mivel jövedéki termékekre (olaj, dohány, alkohol) történő elkövetés során az adókon kívül a jövedéki hiány is keletkezik, ezért a törvény minősített esetként szabályozza ezt az elkövetési módot.

Az adócsalás alapvető eleme a szándékosság, ugyanakkor azt a NAV ítéli meg, hogy szándékosan nyújtottunk be például egy olyan számlát, amely mögött nem volt valós gazdasági esemény, vagy csak nem ellenőriztük megfelelően a szerződéses partnerünket, aki nem rendelkezett a szükséges kompetenciákkal a szolgáltatás teljesítéséhez.

A költségvetési csalás miatt indított büntetőeljárásban már a nyomozati szakban érdemes ügyvédet fogadni, mert az általunk tett vallomás és az átadott irataink alapján fog a bíróság ártatlanságunkról vagy éppen bűnösségünkről dönteni. A nyomozási szak a büntetőeljárás legfontosabb része, mivel megalapozott nyomozás nélkül már a vádemelés is elmaradhat.

Az új büntetőeljárási törvény lehetővé teszi a vádhatósággal való egyezségkötést. Ez ugyan előnyt is jelenthet, de az egyezség kiindulási alapja, hogy a vádlott elkövette a költségvetési csalást, csak a büntetési tétel mértékéről egyezkedhetünk az ügyészséggel. Az egyezség megkötése alapján tehát már mindenképpen bűnösek leszünk, az a megállapodás kérdése, hogy mennyire.

Álláspontunk szerint fontos, hogy az ügyek a bíróság elé kerüljenek, mert a nyomozások során nem mindig derül fény az eset összes körülményére, ezért mind a tényállás, mind annak minősítése sikeresen vitatható, amellyel sokszor sikerül elérnünk a vádlottak felmentését, vagy a vád által indítványozottnál enyhébb büntetés kiszabását.

Amennyiben Önnel szemben a NAV adócsalás miatt eljárást kezdeményezett, úgy Irodánk teljes körű jogi szolgáltatást nyújt.

(Magyar) Adóperek a gyakorlatban

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslat jelenleg kétfokú rendszerben működik hazánkban.

Az adóhatóság az ellenőrzéséről jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az adózó részére. Az adóigazgatási rendtartás által bevezetett szabályok alapján jelentősen felértékelődött az észrevétel szerepe, ezért célszerű már a megbízólevél kézhezvételekor adójogi ügyvédhez fordulni.

A NAV a saját megállapításai és az adózó észrevételei alapján hozza meg első fokú határozatát, amelyben adókülönbözetet az adózó javára, illetve terhére egyaránt megállapíthat, vagy az ellenőrzést megállapítás nélkül is lezárhatja.

Amennyiben nem értünk egyet a NAV határozatában foglaltakkal, úgy a másodfokú adóhatósághoz fellebbezhetünk a határozat megváltoztatása, vagy hatályon kívül helyezése érdekében.

Az elsőfokú határozat meghozatalakor lehetőségünk van lemondani a fellebbezési jogunkról, amelyért cserébe az adóhatóság a kiszabott adóbírság 50%-át elengedni. Csábító lehet az ajánlat, azonban, az elmaradt adó és a késedelmi pótlék megfizetése még így is jelentős terhet ró az adózóra és, ha bármi esélyt látunk igazunk bizonyítására, ezzel nem érdemes élni, mivel az adóhatóság megállapításait a lemondást követően többé már nem tudjuk jogszerűen vitatni.

Amennyiben a NAV másodfokon eljáró ellenőre nem vagy csak részben változtatja meg az elsőfokú adóhatóság által hozott határozatot, úgy lehetőségünk van közigazgatási bíróságtól kérni a NAV másodfokú határozatának felülvizsgálatát.

A közigazgatási perrendtartás és a háttérjogszabályként alkalmazott polgári perrendtartás alapján az adóperben mindenképpen érdemes a jogi képviselő igénybevétele, mert a bizonyítási szabályok és a tárgyalásokon való részvétel is alapos felkészülést igényel.

Az adóperben illetékes bíróságot a határozatot hozó helyi adóhivatal székhelye határozza meg, ugyanakkor nem minden megyében van már közigazgatási bíróság, ezért a 6 regionális közigazgatási bíróság valamelyike előtt kell pereskednünk.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó keresetlevelet, a határozat kézbesítését követő 30 napon belül, mellékleteivel együtt, mindenképpen elektronikus úton kell előterjeszteni az elsőfokú határozat hozó adóhatóságnál, ugyanakkor azt érdemes közvetlenül is megküldeni azt a bíróság részére, mivel a mellékletek esetenként nem érkeznek meg a keresetlevéllel egyidejűleg.

Az adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során a felperes a vitatott összeg 6%-ának megfelelő, de maximum 1.500.000,- Ft illetéket köteles megfizetni, ugyanakkor az adóper jogerős befejezéséig őt tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg, amely azt jelenti, hogy a bírósági illetéket csak abban az esetben köteles megfizetni, ha a bíróság nem a javára dönt.

Ha az adóper során elvi jelentőségű kérdés merül fel, indítványozhatjuk a bíróságnál az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali célú megkeresését.

Amennyiben a bíróság nem találja jogsértőnek a NAV határozatát, úgy jogszabálysértéssel a Kúriához fordulhatunk a jogsértő bírósági ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. A Kúria előtt a jogi képviselet kötelező, és célszerű tárgyalás tartását is kérni, hogy az álláspontunkat személyesen is tudjuk a bírákban erősíteni.

Amennyiben a Kúria is helyben hagyja a bírósági ítéletet –és ezzel a NAV határozatát – úgy alkotmányjogi panasszal fordulhatunk az Alkotmánybírósághoz, kérve a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve, ha úgy érezzük, hogy az eljárás elhúzódása, egyes bizonyítékaink, bizonyítási indítványaink figyelmen kívül hagyása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogunkat, úgy az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhatunk.

Irodánk a teljes adóhatósági és bírósági jogorvoslati rendszerben szakszerű segítséget nyújt az Ön számára.

Amennyiben adóügyében segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésére a honlapon megadott elérhetőségeken!