Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.
Büntetőjogi ügyvéd
Büntetőjogi ügyvéd
Ügyvédről már mindannyian hallottunk, többségünk az általuk ellátott feladatkörökkel is tisztában van, de mit is takar pontosan a büntetőjogi ügyvéd meghatározás?
Büntető ügyvéd alatt azt a személyt értjük, aki:
– a büntetőeljárási szabályok szerint megismerheti a védencére vonatkozó iratokat,
– korlátozás nélkül érintkezhet a letartóztatásban levő gyanúsítottal,
– észrevételeket és indítványokat tehet védence érdekében,
– már a nyomozás során felhívhatja a figyelmet az eljáró hatóság esetleges mulasztására,
– szorgalmazhatja a védencét mentő, a büntetőjogi felelősséget enyhítő bizonyítékok beszerzését, bizonyítási eljárások lefolytatását,
– segít védencének eligazodni a változó, esetenként – akár a büntetőjogászok által is különbözőképpen értékelt – nem egyértelmű büntető anyagi-és eljárásjogi jogszabályokban.
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a büntetőügyben védőként eljáró ügyvéd feladata, hogy a nyomozóhatóság erőfölényét ellensúlyozva segítse védencét az adott ügyben a legmegfelelőbb védekezési taktika kiválasztásában és felépítésében, valamint hogy úgy segítse elő védence büntetőeljárási jogainak érvényesülését, hogy az adott büntetőeljárás a számára legkedvezőbb végeredménnyel záruljon.
Miben tudnak Önnek segítséget nyújtani ügyvédi irodánk büntető ügyvédei?
Egy büntetőeljárás többnyire derült égből villámcsapás-jelleggel, nagyon váratlanul éri az ügyfelet, és amíg az eljáró hatóság (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ügyészség) ebből a szempontból helyzeti előnyben van, hiszen az ügyfelet érintő eljárási cselekményt (házkutatás, kihallgatás, őrizetbe vétel) előre tudja tervezni, addig a bűnüldöző hatóság adott eljárási cselekménye általában felkészületlenül éri az ügyfelet. Az első kihallgatás nemcsak lélektanilag, hanem nyomozás-taktikailag is igen meghatározó része a folyamatnak, mivel az itt tett vallomás – mint bármi más, amit a nyomozás során a nyomozóhatóság bizonyítékként összegyűjt – ugyanúgy felhasználható bizonyítékként (akár az ügyfél ellen is!). Éppen ezért kiemelten fontos, hogy már az első kihallgatáson olyan személy legyen jelen az Ön védelmében, aki az Ön érdekét képviseli. Ez a személy az Ön meghatalmazott védőügyvédje, aki hideg fejjel segíti Önt már az első kihallgatás során is, hiszen jól ismeri az utóbbi időkben gyorsan változó büntető jogszabályokat és a nyomozóhatóság szakmai fogásait is.
Mikor tarthatnak házkutatást valakinél?
A házkutatás, amely magánlakás vagy egyéb helyiség átvizsgálását jelenti a rendőrség vagy más jogi szervek által, szigorú szabályokhoz kötött. Ezek a szabályok országról országra változhatnak, de alapvetően az alábbi feltételek mellett tarthatnak házkutatást:
- Bírósági határozat: Általában a házkutatáshoz bíró vagy ügyész által kiadott házkutatási parancs szükséges, amely részletezi a kutatás indokát és helyszínét. Ez a parancs bizonyítékul szolgál arra, hogy a hatóságoknak jogos okuk van a kutatásra, és hogy az nem sérti az alapvető jogokat.
- Sürgős esetek: Bizonyos helyzetekben, ha a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye áll fenn, vagy ha azonnali beavatkozás szükséges valakinek az életének vagy testi épségének védelme érdekében, a rendőrség sürgősségi alapon végezhet házkutatást anélkül, hogy előzetes bírósági engedélyt szerezne.
- Önkéntes beleegyezés: Ha a lakás tulajdonosa vagy bérbevevője önként beleegyezik a házkutatásba, akkor az hatóságok végezhetik azt anélkül, hogy bírósági parancsra lenne szükség.
- Speciális körülmények: Egyes esetekben speciális törvények engedélyezhetik a házkutatást anélkül, hogy bírósági parancsra lenne szükség, például terrorizmus vagy nemzetbiztonsági kockázatok esetén.
A házkutatás végrehajtása során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság elveit, beleértve az arányosságot és a szükségességet, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a kutatás ne sértse a személyes méltóságot és a magánélethez való jogot.
