Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

  1. január 01. napján új névvel, „fogalommal”, de szinte azonos tényállással került a BTK-ba. Ugyanakkor, mint tényállás több másikat magába vonta össze:

egyrészt: /bevételi oldalon/

  • adócsalás,
  • jövedéki visszaélés,
  • csempészet,
  • áfacsalás,
  • egyéb költségvetésre elkövetett csalás.

Továbbá /kiadási oldalon/: 

  • jogosulatlan gazdasági előnyök,
  • EK pénzügyi érdekek megsértése, a költségvetés sérelmére elkövetve.

A szóban forgó költségvetési csalás elhatárolási, illetve minősítési feladatai megváltoztak.

3 alapvető alább körülírt magatartás bekövetkezése esetén valósítják meg a költségvetési csalás tényállását

Csoportosítások

Magatartási formák alapesetei a Btk. 396. § (1)–(5) bekezdéseihez sorolt általános meghatározások, Btk. 396. § (6) – a jövedéki termékkel kapcsolatban elkövetett, Btk. 396. § (7) a költségvetési pénzeszközök sérelmére.

Elkövetett bűncselekmények a költségvetés sérelmével

I.

1., Tévedésbe ejtés: aki valóságként tünteti fel a valótlanságot, azzal, hogy a sértetti tudat téves képzetet alakít ki.

2., Tévedésben tartás, az elkövetőtől teljesen függetlenül kialakult téves tudati képzetet nem javítja ki, vagy ráadásul megerősíti. /passzív magatartási forma a megtévedt tudat eloszlatásának az elmulasztása, lásd pl.: jogi kötelezettség/.

3., Valótlan tartalmú nyilatkozat tétele; 

4., Valós tény elhallgatása;

III. Jogosulatlan igénybevétel költségvetéssel összefüggésbenIII. Eltérő felhasználása a jóváhagyott célnak, a költségvetésből származó pénzeszközöket igénybe véve

  1. Jövedékre költségvetési csalás elkövetése
  2. Az elnyert költségvetési pénzeszköz felhasználása során kötelezettség megszegése

Elkövetési értékhatárok

  • Kisebb a vagyoni hátrány 50.001,-Ft – és 500.000,-Ft között van, 
  • nagyobb vagyoni hátrány 500.001 és 5.000.000,-Ft között van, 
  • jelentős vagyoni hátrány 5.000.001 és 50.000.000,-Ft között van, 
  • különösen nagy vagyoni hátrány ötven50.000.001.-Ft és 500.000.000,-Ft között van, 
  • különösen jelentős vagyoni hátrány 500.000.001,-Ft felett van.

Az alapesetek tekintetében azokat megvizsgálva megállapítások

A törvényben meghatározott minősítő körülményeket és minősítéseket elemezve az alábbiakkal tudnám azt kiegészíteni.

A fent leírt 1. és 2. esetekben összefoglalt a bűncselekményről beszélhetünk, ha a vagyonban okozott hátrányok több költségvetésben érintettek. Egy költségvetési érintettség esetében természetes egység állapítható meg, azzal, ha az elkövetési magatartásból egy bűncselekmény értékelhető.

Bizonyíthatóság

  • tanúvallomás
  • okirati bizonyítás
  • szakértői bizonyítás / jelentényállásban kiemelkedő fontosságú is lehet a felhasznált pénzeszközök jogosságának és értékének a meghatározása tekintetében/
  • és minden más törvényben megengedett bizonyítási forma.

A költségvetési csalás következményei

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha:

  • a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okozna
  • a meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el,

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha:

  • a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okozna, 
  • a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el, 

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet ha:

  • a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozna, 
  • a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el.

Továbbiakra a BTK 396. § (6) (7) bekezdések az irányadóak.

Végül, de nem utolsó sorban egy kedvezőnek mondható könnyítés a jogalkotók részéről, más elkövetési magatartásokkal szemben, ha az állam /költségvetés/ nem szenved el kárt.

„Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki egyéb meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti”

Fontos, hogy az ügyészséggel együttműködve egyezség keretében, még a büntető eljárás nyomozati szakaszában, a vádemelés előtt megtörténjen a visszafizetés. Ilyen esetekben, legtöbbször a gyanúsításban szereplő teljes összeg megtérítése mellett a teljes beismerő vallomást is elvárják.