Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.
A technikai fejlődés sok szempontból megkönnyítette az élet árnyékos oldalán élők számára valamennyi – nem csupán az informatikához szorosan kapcsolódó – bűncselekmény elkövetését. Ide sorolható az utazóbűnözés során megvalósított dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás – a betöréses lopás – bűncselekményének nyomozása. Az utazóbűnözés régóta képezi részét a kriminalisztika fogalomtárának. Utazó bűnöző alatt olyan személyt értünk, aki tudatosan a lakóhelyétől távol követ el bűncselekményt. A hatóságok hatásköri megosztottsága mellett, ezen elkövetési technikával az elkövető a helyi hatóságok előtti ismeretlenséget, illetve az elkövetett bűncselekmények közötti összefüggés felismerésének nehézségét is szeretné kihasználni. A nyomozó hatóság felderítési lehetőségeit jóval szűkebb keretek közé szorítja ilyen jellegű elkövetések esetén a tény, hogy a helyi adatgyűjtések kevés adatot szolgáltatnak az elkövetőkről. Az Európai Unió schengeni határainak bővülése, a személygépkocsik minél szélesebb körű elterjedése, a gyorsforgalmi utak kiépülése újabb lehetőségeket nyitottak az elkövetők számára arra, hogyan tudnak újabb és újabb kisebb-nagyobb szervezettséget igénylő bűncselekményeket elkövetni – úgy, hogy a helyi nyomozó hatóságok előtt szinte azonosíthatatlan maradjon a kilétük.
Ennek fényében természetesen nem túl meglepő, hogy a betöréses lopás elkövetői között az utóbbi években a magyar állampolgárok mellett megtalálhatóak voltak a szomszédos államok állampolgárai mellett például cseh és lengyel állampolgárságú személyek is. Az ún. munkatelefon a kapcsolattartás eszköze, amely egy, kizárólag az elkövetés idején aktív, az elkövetők közötti kapcsolattartásra használt mobiltelefon. A hagyományos telekommunikáció mellett például a viber nevű alkalmazás a kommunikáció csatornája. Az épületek feltérképezésére internetes böngészőfelületet (Google Maps), a megközelítéshez pedig navigációs alkalmazásokat vetnek be az elkövetők. A nyomozó hatóságot kihívások elé állította a digitalizáció fejlődése, mivel egyre nagyobb százalékban digitális alapon léteznek a felderítés szempontjából fontos tények és adatok. A bűnügyi szervek kriminalisztikai tevékenységét jelentős mértékben befolyásolta ez a folyamat, hiszen szükségessé vált a korábban alkalmazott eljárás- és gondolkodásmód megváltoztatása. A nyomozó hatóságnak birtokában kell lennie a digitális nyomok tárolására alkalmas eszközöknek, a szemléken indokolttá vált az informatikai szakértő alkalmazása, illetve a nyomozó hatóság tagjainak is tisztában kell lenniük az informatikához társítható alapvető fogalmakkal.
Ha maradunk az említett vagyon elleni bűncselekmény példájánál, a betöréses lopások nyomozásánál alkalmazott adatgyűjtő tevékenység során felderített digitális bizonyítási eszközök és nyomok kategóriájába a következők tartoznak: digitálisan rögzített audio- és videófájlok (térfigyelőkamerák felvételei), számítógépen és számítógépes rendszereken tárolt adatok (e-mailek, böngészési előzmények), illetve a telekommunikációs eszközökön tárolt adatok
(híváslisták, helymeghatározási adatok). A betöréses lopások nyomozásának elején a nyomozó hatóság irányába elvárás, hogy a digitális nyomok beszerzéséről soron kívül intézkedjen.
Az elkövetők elfogása esetén foganatosított vagyon elleni kényszerintézkedések esetében ugyanilyen kötelezettség terheli, azaz a számítógépek, mobilkészülékek felkutatása, lefoglalása és tárolása során megfelelő gondossággal kell eljárnia.
Digitalizáció a büntetőeljárásban – bizonyítás
A bizonyításelmélet a folyamat szerves részét képezi, mivel jelen munka az elektronikus adat, mint új bizonyítási eszközhöz köthető aktuális kérésekkel foglalkozik. Fontos a bizonyítás elméleti hátterének feldolgozása és az elméleti szabályok górcső alá vétele, hiszen ez mutatja meg, honnan hová jutottunk, illetve segítséget nyújthat a felmerülő kérdésekre történő válaszadásban, vagy akár újabb felmerülő kérdéseket eredményezhet. A büntető eljárásjogban bizonyítás alatt a következőt értjük: a büntető anyagi és alaki jog szempontjából meghatározó, múltban fakadó tények megismerése a törvényes bizonyítási eszközök és módszerek útján, illetve ezeknek a tényeknek bizonyítási eszközök útján való igazolása és rögzítése. Azaz a bizonyítás célja azon tények és ismeretek megszerzése, amelyek a büntetőjogi felelősség megítéléséhez szükséges relevanciával rendelkeznek, feladata pedig az elkövetett deliktummal kapcsolatos tényállás tisztázása.
