(Magyar) NAV ellenőrzés az új szabályok alapján

Szerző:   /   NAV ellenőrzés  

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az adóellenőrzés az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) hatályba lépésével jelentősen megváltozott.

Az Air. szerint az ellenőrzés – az előzetes irat vagy ennek hiányában – a megbízólevél kézbesítésével indul.

Idéntől már minden vállalkozás köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a NAV-val, ezért érdemes az elektronikus tárhelyünket naponta ellenőrizni, mivel az oda küldött elektronikus iratok hivatalosan kézbesítettnek tekintendők, ezért kézbesítési vélelem alapján jogerőre is tudnak emelkedni, úgy hogy arról adott esetben értesítést sem kaptunk.

Ilyen esetekben – az okostelefonok – világában nehéz olyan indokot találni, amellyel a kézbesítési vélelem utólag megdönthető.

Az ellenőrzés során az adóhatósággal nem a mindenki által ismert ÁNYK rendszeren keresztül tudunk kommunikálni, hanem beadványainkata NAV által erre rendszeresített E-Papír rendszerben tudjuk megküldeni az adóhatóságnak. Ebbe a rendszerbe ügyfélkapu azonosítónkkal tudunk belépni. Amennyiben társaságunk képviseletében járunk el, úgy a beadvány benyújtása előtt cégünk vagy egyéni vállalkozásunk cégkapu azonosítóját is meg kell adnunk.

Az Air. továbbra is biztosítja az adózó és képviselője részére az iratbetekintési jogot, azonban a törvény taxatíve kizárja az iratbetekintési jog gyakorlását bizonyos iratok (például döntés-előkészítő irat, minősített adatot tartalmazó irat) esetében.

A hivatalbóli eljárás során az ellenőrzési határdóidő az első eljárási cselekménnyel kezdődik és elméletben 90 nap áll a NAV rendelkezésére, kiemelt adózók esetében pedig 120 nap. Azonban az eljárási határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője és a felettes szerve 90-90 nappal is meghosszabbíthatja.  Ki kell azonban emelnünk, hogy a korábban a határidő nyugvását előidéző eljárási cselekmények (például más adózó nyilatkozattételre történő felhívása, társhatóság- vagy például pénzintézet megkeresése) a továbbiakban az eljárási határidőt már nem érintik, azaz a határidő ebben az esetben is tovább folyik. Ebből következőleg az ellenőrzések várhatóan gyorsabban lezajlanak majd és az adóhatóság jogerős döntése is hamarabb várható.

Az ellenőrzés során az adóhatóság továbbra is ugyanazokat a tényállás-tisztázásához szükséges cselekményeket teheti meg, amelyeket a régi adózás rendjéről szóló törvény alapján. Így nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót, okiratok benyújtását kérheti, szakértőt rendelhet ki, szemlét tarthat vagy tanút hallgathat meg, illetve az adózót iratrendezésre és az iratok fordításának benyújtására az kötelezheti.

Már a nyilatkozattételkor célszerű ügyvédhez fordulni és írásbeli nyilatkozattételre vonatkozó kérelmet előterjeszteni, mivel az adóhatóság sok esetben olyan adatokra vonatkozó nyilatkozatot vár az adózótól, amelyek több évvel korábban történtek, így az adózó a könyvelésének áttekintése nélkül nem tud a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tenni az adóhatóság előtt. Ha az adózó a téves nyilatkozatát később helyesbíteni akarja, azt az adóhatóság nem minden esetben veszi kellő mértékben figyelembe, sőt, amennyiben a nyilatkozat és a könyvelés, a bevallások között ellentmondás van, a nyilatkozat alapján akár adóhiányt is megállapíthat, amely súlyos következménnyel jár az adózóra nézve.

Szintén fontos újítás, hogy amennyiben az adózó az elsőfokú, elmarasztaló döntés közlését követően a fellebbezési határidőn belül lemond a fellebbezési jogáról, akkor az adóhatóság a megállapított adóbírság összegét a felére mérsékli.

A jogalkotó pontosította a becslés szabályait is, ezen ellenőrzési módszer alkalmazásánál előírta a becslési adatbázis figyelembe vételét, amelyet a NAV a rendelkezésére álló bevallások alapján készít el és a KSH adatok alapján minden évben helyesbít. Ennek akkor lehet jelentősége, ha véleményünk szerint a környéken lévő, hasonló gazdasági teljesítménnyel rendelkező vállalkozások forgalmi adatait figyelembe véveaz adóhatóság becslését az adózóra kedvezően lehet helyesbíteni.

Amennyiben adóellenőrzés előtt áll vagy az adóellenőrzés már folyamatban van az Ön cégénél keresse meg Irodánkat az ellenőrzés megnyugtató lezárása érdekében.

Back to Top

(Magyar) Elektronikusan ellenőrzi a szállítmányokat a NAV

Szerző:   /   EKAER  

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az adóhatóság 2015-ben vezette be az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER), amelynek célja a jogkövető magatartás erősítése, a gazdaság fehérítése volt.

A bejelentés

A bejelentésre kötelezett személye eltérő attól függően, hogy az EU területéről szállítunk be valamint Magyarországra, vagy az EU-ba, esetleg belföldre értékesítünk.

Mivel eu-s beszerzés esetén a magyar adóalanyt találja meg legkönnyebben az adóhatóság, ezért ilyenkor a belföldi címzett vagy képviselője köteles EKAER számot igényelni a szállítmánynak.Fontos, hogy ezt a Magyarországra történő belépés előtt mindenképpen meg kell igényelni.

A fentiekből kiindulva, közösségi, vagy belföldi értékesítés esetén éppen ellenkezőleg kell eljárni, teháta belföldi feladónakkell az EKAER bejelentést megtenni, még a szállítmány útnak indítása előtt.

Belföldi vagy eu-s értékesítés esetén az adókötelezettségek a gazdasági esemény tényleges megvalósulásához, az áru tényleges leszállításához kapcsolódnak, ezért a címzettnek jelenteniekell a szállítmány megérkezéséta NAV felé.

A bejelentést az http://www.ekaer.nav.gov.hu oldalon lehet megtenni.

A jogszabály szerint csak 3,5 tonna össztömeg feletti szállítmányról kell EKAER bejelentés tenni, tehát a kisbolt áruszállítását nem vagy nem minden esetben kell bejelenteni az EKAER rendszerben.

Ha a szállítmány bejelentési kötelezettség alá esik, kockázatot jelenhet,ha az adózónakvan korábbi végrehajtható adótartozása, A NAV járőrei folyamatosan figyelik a szállítmányokat, jogosultak azokat megállítani és a sofőrt, illetve a szállítmányt az adótartozás megfizetéséig a helyszínen visszatarthatják, vagy a végrehajtható követelés fejében a szállítmányt le is foglalhatják.

Kockázatos termékek, kockázati biztosíték

A jogalkotó meghatározott olyan kockázatos termékeket, amelyek esetében EKAER kockázati biztosítékot kell fizetni. Ez a biztosíték a terméket Magyarországon elsőként forgalomba hozó adózót terheli.

A jogszabály szerint a kockázati biztosítékot a NAV-nak kell átutalni, vagy egy magyar pénzintézetnek kell bankgaranciát vállalnia a biztosíték erejéig és a garancialevelet kell a NAV-nak benyújtani.

Az EKAER biztosítékkal kapcsolatban arra kell odafigyelni, hogy annak el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban fuvaroztatott kockázatos termékek áfa nélküli értékének 15%-át.

Amikor a biztosíték vagy a bankgarancia közül kell választani érdemes figyelembe venni, hogy a NAV a biztosítékot már az utalás napján, de legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi, a bankgaranciát azonban 30 nap alatt bírálják csak el.

Amennyiben az EKAER kötelezettségének teljesítésével kapcsolatosan segítségre lenne szüksége, Irodánk mindenben rendelkezésére áll.

Back to Top

(Magyar) Az utalványok szabályozása az Áfa törvényben

Szerző:   /   Áfatörvény  

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Korábban problémát okozott az Európai Unió területén, hogy az egyes tagállamok eltérően szabályozták a pénzhelyettesítő eszköznek minősülő utalványok értékesítésére vonatkozó áfát.

Ezért az Európai Unió módosította a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló irányelvet. Az Országgyűlés az EU szabályozást átültette a magyar Áfatörvénybe is, amely 2019. január 1-jétől kiegészült az utalványok átruházására vonatkozó szabályok fejezettel.

Az Áfatörvény értelmezésében az utalvány „olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése.”

Az Áfatörvény megkülönböztet egycélú és többcélú utalványokat.

Az egycélú utalványok esetében a törvény előírja, hogy ha az adóalany azt saját név alatt, ellenérték fejében ruházza vagy engedi át, akkor ezt az átruházást vagy átengedést minden esetben az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének vagy szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Ha az egycélú utalványt más nevében ruházzák át, akkor a termékértékesítést vagy a szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek a neve alatt az utalványt átruházzák.

Az Áfatörvény mentesíti az utalvány kibocsátóját az adófizetés alól, ha az egycélú utalványt a saját maga váltja be.

Ha a kibocsátótól eltérő adóalany váltja be az utalványt azt a törvény szerint úgy kell tekinteni, a beváltó – olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja – az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.

Többcélú utalvány esetén annak átruházása, átengedése nem, csak a beváltása minősül termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak.

Azonban a jogszabály azt is kimondja, hogy a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, például a forgalmazás vagy a vásárlásösztönzés már szolgáltatásnyújtásnak fog minősülni.

Back to Top

(Magyar) A társasági adóból adható támogatás szabályai

Szerző:   /   TAO  

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

2015 óta a társasági adó fizetésére köteles vállalkozások társasági adójuk egy részéből a társasági adótörvény alapján támogathatják a látvány-csapatsportot vagy a filmipart, a színházak támogatási lehetőségét a kormány az idei évtől megszüntette.

A társasági adónkból jelenleg kétféle módon támogathatjuk a kedvezményezett szervezeteket. Egyrészt közvetlenül a szervezetnek utalással, másrészt a NAV-nak benyújtott adóbevallásban.

Az első esetben a törvényi előírás szerint meg kell fizetni az adóelőleget és az adót, és az éves társasági adóbevallásban jelölni kell, vagy külön nyilatkozatot kell tenni arra vonatkozóan, hogy a befizetendő társasági adónkból mely szervezetet és milyen mértékben kívánunk támogatni. Ezt a törvény adójóváírásra jogosító támogatásként szabályozza.

A bevallás vagy a nyilatkozat alapján a NAV utalja el a támogatás összegét a támogatottként megjelölt szervezetnek, amely a társasági adónk maximum 80%-áig terjedhet.

Ezen felül a vállalkozásnál jelentkező előnyként a támogatás összegének 7,5%-át, de maximum az éves fizetendő adó 80%-ának 7,5%-át jóváírja a NAV az adófolyószámlánkon.

A másik esetben a támogatásnak a közvetlenül a szervezetnek való utalása jogosítja az adózót adókedvezményre. Amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az adófizetési kötelezettség 80%-át, akkor azt az adózó közvetlenül levonhatja azt a fizetendő adójából. A levonás eredményeképpen kevesebb lesz a társaság elért nyeresége, ezért a támogatással csökkentett összeg után kell majd megfizetni a társasági adót.

Fontos, hogy a támogatásért cserébe a támogatott szervezet semmilyen ellentételt nem juttathat a társaság számára (például nem reklámozhatja az adott céget.)

A társasági adó törvény lehetővé teszi a kiegészítő támogatás folyósítását is, amely azonban nem csökkenti az adófizetési kötelezettséget, ellenben, ezért a támogatásért cserébe már kérhetjük a támogatott szervezettől, hogy reklámozza cégünket vagy küldjön minden kollégánknak egy játékos által dedikált mezt.

A társaság számára kedvező támogatási forma kiválasztásához előzetesen érdemes áttekintenünk, hogy melyik támogatási forma milyen adminisztrációs teherrel és költséggel jár.

A támogatás tervezésében Irodánk készséggel áll rendelkezésére!

Back to Top

(Magyar) Az 5%-os adómérték alá eső lakóingatlan-értékesítés szabályai

Szerző:   /   Blog  

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az általános forgalmi adóról szóló törvényalapján 5%-os adómérték alá tartozik az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy már kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az Áfa törvény meghatározása alapján az 5%-os adómérték szabályszerű alkalmazásához az értékesített ingatlannak az alábbi feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

– új ingatlannak kell minősülnie,

– lakóingatlannak kell minősülnie,

– a lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie.

A kedvezményes Áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a tényleges használat, hasznosítás mikéntje a perdöntő, hanem az, hogy az épület adott fizikai állapotánál fogva alkalmas-e ilyen (tudniillik: lakás) funkció, rendeltetés betöltésére vagy nem. Adott esetben egy beltéri medence, vagy szauna is a lakás célját szolgálhatja, hiszen nem ellentétes a rendeltetésszerű használattal.

Mikor lesz az építőipari szolgáltatás termékértékesítés, amelyre az 5%-os adókulcs alkalmazandó?

A hatósági álláspont szerint akkor beszélünk termékértékesítésről az építőipari szolgáltatás esetében, ha legalább szerkezetkész ingatlan kerül kivitelezésre.

A szerkezetkész kifejezés azonban egy pontatlan mivel a szerkezetkész állapotot mindig a szerződő felek határozzák meg, tehát a szerződés szóhasználata és tartalma határozza meg az adókulcsot.

Vagyis amelyik szerződésben a szerkezetkész fogalmat megemlítik, és annak részletes leírását a felek meghatározzák, úgy a tartalmától függetlenül 5%-al adózhat a hatósági jogértelmezés szerint, mert a fogalom nincs definiálva jogszabályban.

A jogszabály szövegéből az következne, hogy akkor minősül termékértékesítésnek a kivitelező munkája, ha olyan szintre építi az ingatlant, amely már alkalmas a lakhatási engedély kiadására és így a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzésre, de a jogszabály nem zárja ki ennek ellenkezőjét sem.

Amennyiben kivitelezőként 5%-os adókulcsot szeretne alkalmazni, javasoljuk, hogykeresse fel Irodánkat a jogszabálynak és a hatósági előírásoknak megfelelő szerződés elkészítése érdekében. 

Back to Top