Mi fán terem a házassági vagyonjogi szerződés?

Szerző:   /   Egyéb kategória, Legfrissebb  

Az új Ptk. hatálybalépésével egyértelműbbé vált a házassági vagyonjogi szerződés szabályozása.

A felek a házasságkötés előtt, de akár a házasságkötést követően is rendezhetik vagyoni viszonyaikat megállapodással.

A Ptk. három vagyonjogi rendszert ismer, ezek a házastársi vagyonközösséget, a közszerzeményi rendszert, és a vagyonelkülönítési rendszert.

A házastársi vagyonközösség alapján a házastársak közös vagyonába tartozik minden vagyon és annak terhei, amelyet a házassági vagyonközösség fennállása esetén.

A házastársi vagyonközösség felbontásakor a házastársi közös vagyont fel kell osztani, amely a törvényi vélelem alapján egymás között egyenlő arányban illeti a feleket.

A törvényi vélelem azonban megdönthető. Ebben az esetben a vagyonközösség megszüntetésekor részletes bizonyítással lehet előadni, hogy melyik fél milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és erre tekintettel melyik felet milyen rész illeti a közös vagyonból.

A házastársaknak van a törvény alapján különvagyona, azonban a törvény azt vélelmezi, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő minden vagyontárgy a közös vagyonhoz tartozik. Tehát azt is bizonyítani szükséges, hogy mi számít különvagyonnak.

A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azonban az életközösség megszűnésekor bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

A vagyonelkülönítési rendszer értelmében a házastársak a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárhatják. Ebben az esetben a kizárt részre a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni.

A házassági vagyonjogi szerződésben a fenti vagyonjogi rendszereket, illetve azok egyes elemeit szabadon lehet kombinálni a felek megállapodása alapján.

A házassági vagyonjogi szerződésben ezenkívül tételesen fel lehet sorolni a házastársak különvagyonát és érvényesen lehet rendelkezni a házasságból majdan születendő gyermekek feletti szülői felügyeleti jogról, illetve a gyermektartásról is.

Közjegyzőnél lehet kérni a házassági vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben harmadik személyek kötelesek az abban foglaltakat tiszteletben tartani.

Ez egy esetleges végrehajtási eljárásban tud kifejezetten hasznos lenni, mert a végrehajtó nem vezethet végrehajtást a házastársak közös vagyonát képező bankszámlára, illetve a különvagyon részletes meghatározása esetén egyértelmű, hogy mi tartozik a végrehajtás alatt álló házastárs vagyonába, így kizárólag az vonható végrehajtás alá.

Back to Top

Hogyan kell adóznunk ingatlan adásvételkor?

Szerző:   /   Legfrissebb  

Az ingatlanok adásvételének kevésbé kellemes velejárója az adófizetés. Az mindenki előtt ismert, hogy a vevőnek a megszerzett ingatlan értéke után a legtöbb esetben vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.

Cikkünkben most azt tekintjük át, hogy az eladót milyen esetekben terhelheti adófizetési kötelezettség.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a megszerzés évéhez köti az adófizetést és elsősorban a gyors adás-vételeket terheli magasabb adóval.

Az szja rendszere nem az adókulcsokat, hanem az ingatlan értékesítéskor forgalmi értékét veszi alapul. Az értékesítéssel szerzett vételárból többek között le kell vonni a megvásárlásra fordított összeget és az ingatlannal kapcsolatos igazolt költségeket. Az így keletkező bevétel az értékesítő magánszemély jövedelme lesz.

Az szja törvény támogatja, hogy a megszerzett ingatlan minél később kerüljön újra értékesítésre, ezért az ingatlan megszerzését követő első évben még az értékesítéssel elért jövedelem 100%-át terheli az adó, a megszerzést követő ötödik évben azonban már egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni az értékesítéssel elért jövedelem után.

A fenti szabályozás nem csak az adásvételekre, de bármely vagyoni értékű jogra (pl. használati jog, bérleti jog, haszonélvezeti jog) is vonatkozik.

Általános forgalmi adó

Azt gondolhatnánk, hogy áfát fizetni csak a vállalkozóknak kell, de vannak olyan helyzetek, amikor a magánszemély is az áfa hatálya alá tartozhat.

Ilyen például, ha rendszeresen vagy üzletszerűen ad-vesz valaki ingatlanokat, tehát a megvásárlást követően viszonylag rövid időn belül, profit elérése céljából értékesíti az ingatlant.

Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság nézőpontjából, akár egyetlen ingatlan értékesítése is lehet üzletszerű, ha az a magánszemély vagyoni viszonyaihoz képest rendkívüli jövedelemmel jár.

Ugyanígy áfaköteles értékesítés lehet, ha az örökséggel megszerzett nagy földterületet a tulajdonos belterületbe vonja, majd kisebb telkekre osztja és úgy értékesíti azokat.

A fenti esetekben az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenységnek fog minősülni, tehát a magánszemélynek be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá és az ingatlan vételára után 27%-os mértékű áfát kell fizetnie.

Amennyiben rövid időn belül több ingatlant is értékesítünk, de az nem minősül a fentiek értelmében gazdasági tevékenységnek, akkor a sorozat jellegű értékesítés teremt áfafizetési kötelezettséget.

Az áfa törvény szerint sorozat jellegű értékesítésről akkor beszélhetünk, ha valaki két naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesít, illetve a rá következő három naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek.

Az áfa törvény szerint kivételt képez a sorozat jellegű értékesítés alól, ha az értékesített építési telek (telekrész) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte a fenti darabszámba beleszámít, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek.

A lakóterület besorolású építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – egy építési telekként (telekrészként) számítanak be a fenti darabszámba.

Ez ugyanakkor nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor több területet vásároltunk, azokat összevontuk, belterületté minősítettük, majd felosztottuk őket. Ebben az esetben az adóhatóság az eredetileg megszerzett ingatlanok darabszámát veszi figyelembe és úgy értékeli, hogy az értékesített telkeket azokból alakítottuk ki, nem pedig az összevont ingatlanból.

Back to Top

Fiktív számla után is követelheti az áfát a NAV?

Szerző:   /   Legfrissebb  

A Kúria nemrég egy olyan ügyet vizsgált, amelyben a NAV azt állapította meg, hogy a felek között nem valósult meg a gazdasági esemény, ezért az adózó áfa kiutalási kérelmének teljesítését megtagadta. Az adóhatóság megállapítását a Kúria is jogerősen jóváhagyta.

A számlát kibocsátó adózó ezt úgy értelmezte, hogy a fiktív ügylet nem tekinthető sem termékértékesítésnek sem szolgáltatásnyújtásnak, ezért ahhoz nem kapcsolódik áfafizetési kötelezettsége.

Ebből kiindulva a fiktívnek minősített ügylet értékével csökkentette árbevételét és a fizetendő áfa összegét. A NAV vitatta az adózó magatartásának jogszerűségét, mert álláspontja szerint a számla kiállításával akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az ügylet a valóságban nem ment végbe, vagy a másik fél nem fizette meg a számla ellenértékét és így az áfát sem.

A Kúria végül úgy döntött, hogy az adózó jogszerűen járt el, mert az áfatörvény 55. §-a alapján neki kellett bizonyítania, hogy a számla kiállítása ellenére nem történt teljesítés, vagy azt más teljesítette. A Kúria szerint az adózó a NAV jogerős határozatával, amelyben az adóhatóság a gazdasági esemény fiktivitását állapította meg, megfelelően bizonyította az Áfatörvény által elvártakat, ezért jogszerűen csökkentette az áfafizetési kötelezettségét.

Ezenkívül az adózónak sztorníroznia kellett az eredeti számlát, amelyet a fiktív gazdasági esemény jogerős megállapítását követően tett meg. A NAV azonban arra hivatkozással követelte az áfa összegét, hogy az Áfatörvény 55. §-a a számla haladéktalan helyesbítését írja elő, amelynek az adózó nem tett eleget, hiszen csak a jogerős NAV határozatot követően sztornírozta le a számlát.

A Kúria nem értett egyet a NAV álláspontjával, mert az Alaptörvényben rögzítettek szerint a törvény által biztosított jogorvoslat igénybevétele miatt a jogorvoslattal élő felet nem érheti hátrány.

Tehát a Kúria döntése értelmében nem tekinthető haladéktalanságot kizáró körülménynek, ha a számlát kibocsátó adózó nem az adóhatósági eljárás lezárást követően gondoskodott a számla sztornírozásáról, hanem bevárta a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését.

A jövőben a felek együttműködhetnek és amennyiben a NAV fiktív gazdasági eseményt állapít meg, úgy a számlabefogadó felszólíthatja a kibocsátót a számla sztornózására, így mentesülhet az áfa megfizetése alól, de kizárólag akkor, ha a NAV nem tár fel csalárd szándékot, mert ekkor megtagadhatja az áfa visszatérítését.

Amennyiben beragadt áfával vagy áfa visszaigényléssel kapcsolatban segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal irodánkhoz. Könyvelő partnerünkkel vagy az Ön könyvelőjével együttműködve a teljes folyamat lebonyolításában állunk rendelkezésére.

Back to Top

Jogkövetési vizsgálat. Mikor és mit ellenőrizhet a NAV?

Szerző:   /   Legfrissebb  

Jogkövetési vizsgálat, Mikor és mit ellenőrizhet a NAV?

Az adóigazgatási rendtartás részletesen meghatározza, hogy a NAV milyen ellenőrzéseket folytathat le az adózóknál. Cikkünkből megtudhatja, hogy melyik ellenőrzésnél mire kell figyelnie.

A NAV legfőbb tevékenysége az adóellenőrzésre irányul. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy az adózók adómegállapításra, adatbejelentésre, bevallásra irányuló kötelezettségeiknek (határidőben) eleget tettek-e, illetve az általános forgalmi adó kiutalása előtt jogosult a felek közötti ügyleteket is vizsgálni.

Az ismételt ellenőrzés keretében a NAV egy ellenőrzött időszakot vizsgál újra. Ez történhet a NAV döntése alapján, ha azt vizsgálja, hogy a határozatában foglaltaknak eleget tett-e, ezt nevezzük utóellenőrzésnek.

Az ismételt ellenőrzést az adózó is kezdeményezheti, ha olyan új tény, körülmény merül fel, amely az adóhatóság korábbi megállapításait megváltoztathatja.

Adóellenőrzés és ismételt ellenőrzés esetén a NAV-nak 90 nap áll rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására, amely az előzetes értesítéstől vagy a megbízólevél kézbesítésétől kezdődik. Indokolt esetben a vizsgálatot végző adóhatóság vezetője az ellenőrzési határidőt maximum 90 nappal meghosszabbíthatja.

jogkövetési vizsgálat navszakerto.hu

jogkövetési vizsgálat

Egy másik típusú ellenőrzés a jogkövetési vizsgálat, amikor a NAV akár a bevallási időszak lezárzulta előtt is ellenőrizheti, hogy az adózó határidőben, az adó bevallására és megfizetésére alkalmas módon, teljesítette-e egyes adókötelezettségeit.

Ezenkívül a NAV adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében, amelyet akár a nyomozást ellátó NAV Bűnügyi Igazgatóságának kezdeményezésére, a költségvetési csalás értékhatárának megállapítása érdekében is megtehet.

A jogkövetési vizsgálat keretében a NAV ellenőrzi a felek által bejelentett gazdasági események valódiságát is, amelyhez kapcsolódóan adókötelezettséget állapít meg. Leggyakoribb esetben fiktívnek minősít egy ügyletet és a visszaigényelt áfát nem utalja ki az adózó részére, illetve jogosulatlan visszaigénylés miatt mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot is kiszab az adózóra.

A jogkövetési vizsgálatot a NAV arra is használja, hogy adatokat gyűjtsön az ellenőrzési tevékenysége támogatásához, például a becslési adatbázis létrehozásához és karbantartásához.

A jogkövetési vizsgálatot a NAV-nak 30 nap alatt kell elvégeznie, amelyet az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 30 nappal hosszabbíthat meg.

Felülellenőrzést a NAV akkor rendel el, ha a NAV-ot irányító miniszter, akár új tény, körülmény tudomásra kerülése miatt, azt elrendeli.

Az adóellenőrzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a NAV-nak tett nyilatkozatokra és a benyújtott okiratok rendszerezésére, mivel a NAV ezek alapján állapít meg jogkövetkezményeket az ellenőrzése során.

Amennyiben Önnél adóellenőrzés indult érdemes minél hamarabb felkeresni szakértőinket, mert az ellenőrzési eljárás kezdeti szakaszában nagyobb eséllyel kerülhető el a büntetés.

Back to Top

Törölt adószám helyreállítása

Szerző:   /   Legfrissebb  

Mit tegyünk, ha a NAV törölte az adószámunkat, milyen hatással van ez a cég további működésére? Cikkünkből többek között ezt is megtudhatja.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásával megszűnt az adószámok felfüggesztése, ezért a NAV már automatikusan törli azokat, ha az adózó elmulasztja beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét és ennek a NAV felhívására sem tesz eleget. Ezt követően a NAV kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál az adózó megszűntnek nyilvánítását.

Az adóhatóság akkor is törölheti az adószámot, ha az adózó nem található meg a székhelyén, vagy az adózónak küldött iratot két egymást követő alkalommal a címzett ismeretlensége, vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt nem lehetett kézbesíteni. Akkor is törlik az adószámot, ha az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, vagy nem jelentett be törvényes képviselőt vagy az nem valós személy, illetve az adózó nem küldi meg az Áfa összesítőt a NAV-nak.

Amennyiben törlik adószámát az adózó jogszerűen nem tud számlát kibocsátani és azt üzleti partnerei sem fogadhatják be, mert a NAV fiktívnek fogja minősíteni az üzleti partnerével létrejött gazdasági eseményt.

Akkor is van megoldás, ha törölték az adószámot. Ha még a törlő határozat jogerőre emelkedése előtt jelentkezik a NAV-nál és igazolja, hogy letétbe helyezte a beszámolót vagy teljesítette a bejelentési, illetve képviselőre és székhelyre vonatkozó kötelezettségeit a NAV saját hatáskörben visszavonja határozatát.

Ha jogerőre emelkedett a határozat, akkor már csak igazolási kérelemmel tudja igazolni, hogy a kötelezettség teljesítésében akadályoztatva volt, azonban, ha ezt tudja igazolni az adószám még helyreállítható.

Komoly következményekkel járhat az adószám végleges törlése, mert ebben az esetben a cégbíróság megszünteti a céget, elveszhetnek a szerződéses partnerei és a törölt adószámú adózó nevében kialkudott kedvezményei, továbbá új céget sem tud alapítani, mert a NAV megtagadja az adószám kiadását, ha a cég vezető tisztségviselőjének, tagjának vagy részvényesének adószámát 5 éven belül törölték vagy jelentős adótartozással rendelkezik.

Amennyiben az adószám törlése miatt már megindult Önnel szemben a törvényességi felügyeleti eljárás, úgy a bíróságnál közre tudunk működni a törvényes állapot helyreállításának igazolásában és kezdeményezni tudjuk a céggel szembeni eljárás megszüntetéséhez.

Amennyiben törölték adószámát forduljon hozzánk bizalommal és segítünk adószámának helyreállításában és képviseletét is ellátjuk a NAV, valamint a nyilvántartó bíróság előtt.

Back to Top